Szerző: Szalma Róbert
Fotó: Zih Zsolt MTVA
Szilvivel és Dénessel a Nagy Duett próbája közben találkoztam, ahol a nem túl sok szabadidejükből szántak rám is néhány percet. A beszélgetés alatt nem tudta elkerülni a figyelmemet a következő: Szilvi az ablak előtt ült, a beszűrődő napfény megvilágította fejének körvonalát, és szinte szünet nélkül kedvesen mosolygott. Dénes a jobbján ült szinte félhomályban és nem sokat mosolygott. Azon gondolkodtam, hogy mire is gondolhatnak, míg én kérdezek, és a másikuk válaszol. Egy komoly fiatalember és egy kedves lány ült velem szemben, akik még a pályájuk elején vannak és talán még fel sem fogták, el sem hiszik, hogy mindez velük történik.
ESC Hungary: Mindketten fiatalok vagytok, iskolába jártok és elég nagy a távolág köztetek.
Dénes: Igen, elég nagy a távolság köztünk, kilométerben biztos. Én Miskolcon tanulok, de jelenleg passzív féléven vagyok, hogy a TV-s és egyéb szerepléseimnek eleget tudjak tenni. Szeretném befejezni a tanulmányaim, de jelenleg az énekesi karrieremet építem. Most szeretném jól megalapozni a „szakmai” jövőmet, hogy hosszú távon tervezhessek. Ettől függetlenül, nem hiába jelentkeztem az egyetemre, ahol energetikai mérnök asszisztensnek tanulok. Szeretném befejezni, hiszen érdekel a környezetvédelem és a megújuló energiák. Ha nem is ebből fogok megélni, de legalább tudom majd, hogy hogyan kell környezettudatosan élni.
Szilvi: Én egy közgazdasági szakközépiskolában tanulok Keszthelyen, marketing és reklám ügyintézési szakon. A hétköznapjaimon sokat gyakorlom az éneklést, hangképzést. Egyébként meg annyi mindent teszek, hogy nem is tudom, melyik tevékenységemet tartsam fontosabbnak. Egy olyan lány vagyok, aki nem szeret egy helyben leülni, szinte állandóan mozgásban vagyok.
ESC Hungary: Mennyiben változott meg az életeteket a The Voice?
Szilvi: Ami az én életemet illeti, hát… nagyon megváltoztak a napjaim, nem is gondoltam volna, hogy ennyi minden történhet velem. Tavaly, amikor jelentkeztem a Voice-ba, úgy gondoltam, hogy szeretném jól érezni magam, és adni valamit az embereknek. Remélem, a közönség is úgy érzi, hogy ez sikerült. Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok, kapunk. Szinte hihetetlen, hogy fél évvel ezelőtt még senki nem ismert minket, most meg már itt állunk Dénessel A Dal színpadán. Soha nem gondoltam volna, hogy ez egyszer megtörténik velem, hogy jön valaki és segít, együtt énekelhetek vele, támaszkodhatok rá.
ESC Hungary.: A The Voice előtt ismertétek egymást?
Összenéznek és nevetnek, hirtelen nem is tudják, melyikőjük válaszoljon, majd megegyeznek, hogy Szilvi meséljen az első közös éneklésről.
Szilvi: Amikor összeraktak a párbajra, akkor gyakorlatilag a nulláról indultunk, nem ismertük a másikat. Bemutatkoztunk egymásnak, és már énekeltünk is.
Dénes: Igen, pont így történt. Aztán lassan kiderült, hogy hasonló az ízlésvilágunk, hasonlóan gondolkodunk. Talán mindennek köszönhető, hogy olyan gyorsan megtaláltuk a közös hangot, és hogy olyan jól sikerült a duettünk, ami úgy érzem, igencsak emlékezetes maradt. És talán nem csak nekünk. Érdekes, hogy ilyen rövid, alig több mint fél éves ismeretség után elmondhatjuk, hogy jól ismerjük egymást.
ESC Hungary: A The Voice-ban elhangzott emlékezetes duett után, hogyan jött a Szíveddel láss című szerzemény, ami már egy saját dal, és melyet közösen énekeltek?
Dénes: Amikor vége lett a versenynek, akkor kaptunk egy felkérést, hogy írnának nekünk egy dalt. Természetesen nagyon örültünk neki, és örömmel énekeltük fel a stúdióban. Ekkor még nem hallottunk az Eurovíziós Dalfesztivál adta lehetőségről, csak annyit tudtunk, hogy ez a dal „ránk lett írva” és magunkénak érezzük. Később felvetették a szerzők, hogy mi lenne, ha beneveznénk a dalt a hazai Eurovíziós előválogatóba, A Dalba. Természetesen nagyon örültünk, hogy egy ilyen rangos versenyen részt vehetünk.
Szilvi: Hatalmas megtiszteltetés, hogy olyan előadókkal szerepelhetünk egy színpadon, egy műsorban, akik nálunk azért már jóval többet tettek le arra a bizonyos asztalra. Számunkra ez jóformán felfoghatatlan, hogy bejuthattunk a 30 legjobb közé, sőt a legjobb 8 közé.
ESC Hungary: Az Eurovíziós Dalversenyt mennyire követtétek az elmúlt években?
Szilvi: Én követtem a hazai és a nemzetközi versenyeket is. Nyugodtan mondhatom magamról, hogy Eurovízió-rajongó vagyok. A tavalyi előválogatóból nagy kedvencem volt Veres Mónika és Heinz Gábor, míg a nemzetközi versenyen az idős nénik nagyon aranyosak voltak, tetszett, hogy a koruk ellenére bevállalták ezt az egészet, és hogy önmagukat adták.
Dénes: Sajnos én a nemzetközi versenyt nem tudtam megnézni, de A Dalban nekem is Veres Mónika és Biga voltak a kedvenceim, de nem éreztem csalódottságot, hogy végül a Compact Disco nyerte meg a hazai versenyt.
ESC Hungary: Ha a két műsort a The Voice-t és A DAL-t kellene egymás mellé állítani, mit mondanátok, miben vannak a hasonlóságok?
Dénes.: Számomra az elmúlt néhány hónap arról szólt, hogy tévés szereplésre készülök. A legnagyobb különbséget úgy fogalmaznám meg, hogy a Voice-ban hétről hétre egy új arcomat kellett megmutatnom, most viszont ugyanazt a dalt immáron harmadszor énekeljük úgy, hogy a közönség ne érezze unalmasnak, hanem minél jobban megkedvelje. Míg a Voice-ban elsősorban az előadók próbálták magukat megkedveltetni, addig A Dalban a produkción át kell a dalt megszerettetni, eljuttatni a közönséghez – lehetőleg minden alkalommal valami pluszt adva.
ESC Hungary: Eljátszottatok-e már a gondolattal, hogy mi lenne akkor, ha ti nyernétek meg a hazai versenyt, és ezzel jogot szereznétek arra, hogy ott álljatok májusban Malmőben az Eurovíziós Dalverseny színpadán?
Szilvi: Az szinte hihetetlen lenne! Fel sem tudnám fogni, hogy utazhatunk, nagyon-nagyon-nagyon jó lenne! Tudom, hogy ott kint biztos minden más lenne, mint amit eddig megtapasztaltunk. Életemben nem ültem még repülőn, legalább ezt is kipróbálhatnám.
Dénes: Szerintem mindenféleképpen hatalmas szó, ha valaki kijut erre a versenyre. Természetesen a hazai előválogatóba bejutni is óriási dolog, ahol az ember megmutathatja a dalát a közönségnek és a szakmabelieknek. Úgy érezzük, hogy egyre népszerűbbek vagyunk, hiszen rengetek felkérést kapunk.
ESC Hungary: Hallhatunk-e majd tőletek még közös dalt? Folytatjátok-e együtt az éneklést, vagy külön-külön utakon jártok ezen túl?
Dénes: Nem szeretnék most hatalmas tervekről beszélni, mert a jövő kiszámíthatatlan, bármi adódhat, ami miatt nem valósulhatnak meg az álmaim. Egyelőre nincs tervbe véve további duett, de egyébként is szeretnénk a jelenlegi feladatra koncentrálni, ebből próbáljuk kihozni a maximumot. Most a duettünk a legfontosabb, és reméljük, hogy egyre több emberhez fog eljutni az üzenete. Az élet pedig eldönti, hogy milyen irányba kell majd tovább lépnünk.
Szilvire rá kéne adni egy gipszet, dénesnek tolószékbe ültetni a dalig, és szellemi fogyatékos arcot kéne vágni, amikor fellépnek (és nem ártana, ha süketet is játszanának), pár féllábú állat is lehetne a színpadon, a háttérben keresztek és angyalok, afrikai éhező gyerekek lehetnének! Bíztos meghozná a sikert! 😀
Mondták már, hogy nincs humorod?? 🙂
Ez nem vicc volt, tanácsokat adtam nekik, ha ők mennek ki, mivel lehetne még jobban megdobogtatni az európaiak szívét! 😀
Vakvezető kiskutyákról ne feledkezz meg! Tudod, olyan aranyosak, mint tavaly a nagymamik!
Hahaha…nagyon vicces 😉 Ezeknek a kommenteknek nagyon sok értelmük van 😀 Szánalmas, ezzel csak magatokat égetitek
Elég durva hogy ilyen világban élünk,hogy a személyeskedések mennek előadókkal vagy akár fórumozókkal szemben!Nem arról kellene beszélni ki hogy néz ki,vagy ki milyen….ez a dalok versenye.Lehet egy énekes jóképű vagy szép,de ha rossz a dala azért nem kell mellé állni mert kedvenc vagy ő a nép kedvence.Emberek ébredjetek már fel.
Nekem a mezőnyből ez a kedvenc dalom! Hülye lennék csak Dénes szeme miatt nekik drukkolni!
aham csak kár hogy énekelni nem tudnak. és ezt valaha megmondja e nekik valaki???. A cikk elég hoszu és javarészt rizsa. persze megértem az izgatottságot, az örömöt a lázt stb .. amik felszínre törnek fellépéskor. DE tanuljanak meg énekelni :-)legalább ez a minimum. Inkább szívesebben hallgatok régi igazi sztárokat akik énekelni is tudnak és valóban komoly szürésen mentek keresztűl mire sztárok lettek. és nem tünnek el 1-2 éb után a sülyesztőbe ha nem még ma is sztárok és ma is alkotnak. Akik maguk írják a zenét a szőveget. Dal szöveget bármikor írok én is bármiről. Énekelni én sem tudok sajna. Bár ez nem tart vissza attol hogy énekeljek ha olynom van 🙂
csigafi, én komolyan úgy szeretnék olvasni egy általad írt dalszöveget a vad menyétek Alsó-Tunguzkavölgyi populációjának párzási szokásairól, hogy arra még szavakat találnom is nehéz. A dallamvezetést nyugodtan rám bízhatod, és énekelni is tudok valamelyest. Igaz megvan az az előnyöm, hogy nem vagyok vak…