Naptár

2024. december
h K s c p s v
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  

Kategóriák

Recent Posts

Legutóbbi hozzászólások

Fórumlista

8.: Franciaország

Szerző: Kovács Attila
2008.09.18. 11:30

http://www.youtube.com/watch?v=v16dtfkg9l8 – 1958, André Claveau: Dors, mon amour (1.hely, 27 pont)

Franciaország története során összesen ötször győzött a dalversenyen, az első siker André Claveau nevéhez fűződik, akinek a dalára valószínűleg csak a legfanatikusabb rajongók emlékeznek, hiszen ma már meglehetősen ódivatúnak hat. Győzelme azért is volt meglepetés, mert sokan az olasz Domenico Modugno azóta világhírűvé vált “Volare” című dalát tartották befutónak, de ő csak a harmadik helyen végzett. Érdekesség, hogy ettől az évtől kezdve vezették be azt a szokást, hogy mindig az előző évi győztes rendezheti meg a dalversenyt, így lehetett Hollandia Hilversum nevű városa a házigazda.

http://www.youtube.com/watch?v=MCpfNSvEuuo – 1960, Jacqueline Boyer: Tom Pillibi (1.hely, 32 pont)

Mindössze két évvel Claveau győzelme után Jacqueline Boyer jóvoltából megszületett a második francia siker. A dal egy Tom Pillibi nevű elképzelt barátról szól, akinek – ahogyan az a dal elején rögtön kiderül – két kastélya van: egy Skóciában, a másik pedig Montenegróban. A dal témája alapján inkább gyerekeknek íródott, ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) elnyerte a zsűritagok tetszését és magabiztosan végzett a mezőny élén. Az évjárat furcsasága, hogy Hollandia előző évi győzelme ellenére anyagi okok miatt lemondott a rendezés jogáról, így London “ugrott be” helyettük.

http://www.youtube.com/watch?v=Zk-ZiIwamHY – 1962, Isabelle Aubret: Un premier amour (1.hely, 26 pont)

Öt éven belül immár a harmadik francia siker, ráadásul Isabelle Aubret kétszer annyi pontot szerzett, mint a második helyezett monacói Francois Degault. Az akkori beszámolókból kiderül, hogy Aubret dala után megszakadt az áramellátás, így a TV-nézők hosszú időn keresztül nem láthattak semmit, ennek ellenére érdekességként megemlíthető, hogy a későbbi első öt helyezett mindegyike Aubret produkciója (tehát az áramszünet) után lépett fel. Mireille de Lonnoy luxemburgi műsorvezetőnő sajnos nem mindig állt a helyzet magaslatán, így különösen emlékezetes maradt az a bakija, amikor a dán zsűrit “Jó estét, Stockholm!” köszöntéssel hívta fel…

http://www.youtube.com/watch?v=sMK5ohnL8PI – 1976, Catherine Ferry: Un, deux, trois (2.hely, 147 pont)

Jacqueline Boyer 1960-as dalához hasonlóan ez a produkció is inkább játékosságával tűnt ki a többi induló közül, amelyben Catherine Ferry megtanít minket franciául háromig számolni. A franciák pechjére ugyanebben az évben indult a Brotherhood of Man nevű formáció “Save your kisses for me” című örökzöld dalával, így annak ellenére, hogy Ferry nemzeti rekordnak számító 147 pontot szerzett (ezt még az első helyezett francia dalok sem tudták felülmúlni!), mégis meg kellett elégednie a második hellyel.

http://www.youtube.com/watch?v=FDKMdKKh6Mg – 1977, Marie Myriam: L’oiseau et l’enfant (1.hely, 136 pont)

Az utolsó francia győzelem, amelyre igazából senki sem számított, hiszen Marie Myriam-ot előzetesen esélytelennek tartották, ám ő az utolsó rajtpozícióból indulva megnyerte a versenyt a madárról és a kisfiúról szóló, inkább a konzervatívabb zsűritagok ízlésének megfelelő dalával. Ezzel együtt Marie Myriam olyan magabiztosan és meggyőzően adta elő a dalt, hogy győzelme utólag sem nevezhető érdemtelennek, de az biztos, hogy a korábbi évek popurálisabb műfajú győztesei után (pl. Waterloo) ezúttal egy tradicionálisabb produkció vitte el a pálmát. Myriam győzelme után sem szakadt el teljesen a dalversenytől, hiszen sokáig ő hirdette ki a francia szavazók, illetve zsűritagok pontjait.

http://www.youtube.com/watch?v=u0fa7DMtGN8 – 1983, Guy Bonnet: Vivre (8. hely, 56 pont)

Bonnet 1970-ben már képviselte hazáját egy hasonló műfajú dallal a versenyen, amikor is nyolc pontjával a negyedik helyen végzett. Sajnos a tizenhárom évvel későbbi visszatérés nem bizonyult sikeresnek, hiszen ezúttal több szerzett pontja ellenére (ami nagyrészt a pontozási rendszerek különbségéből adódótt) csak a nyolcadik lett. Ennél a dalnál érdemes arra is fehívni a figyelmet, hogy Carole Vinci 1978-ban ugyanilyen című dallal (Vivre – “élni”) indult Svájc színeiben és közel azonos eredményt el 9. helyével és 65 ponttal.

http://www.youtube.com/watch?v=PnxEBAoCZIw – 1991, Amina: C’est le dernier qui a parlé qui a raison (2.hely, 146 pont)

Ha megkérdeznek Eurovízió-rajongókat, hogy szerintük melyik dal végzett érdemtelenül a második helyen, valószínűleg sokan fogják megemlíteni Amina nevét, aki ugyanannyi pontot szerzett, mint a győztes svéd Carola, ám a pontozás szabályai miatt (Carola többször kapott 10 pontot, mint Amina) mégis a második lett. Amina esetében fontos kiemelni, hogy tunéziai származású és egzotikus hangzású dala a nők arab világban betöltött szerepéről szól. Az este egyik legszebb gesztusának egyébként azt tartják, amikor Izrael a pontozás során a maximális 12 pontot adta Aminának, aki erre válaszul felállt és megköszönte ezt az izraeli indulóknak.

http://www.youtube.com/watch?v=kJBkV_1t1KY&feature=related – 1996, Dan Ar Braz: Diwanit bugale (19.hely, 18 pont)

A dal helyezése és pontszáma ugyan méltatlan a korábbi francia eredményekhez, ám annyiból mégis unikumnak tekinthető, hogy a Dan ar Braz nevű együttes tagjai nem franciául, hanem breton nyelven adták elő. Rossz nyelvek szerint az énekeseknek előzetesen megparancsolták, hogy még véletlenül se mosolyogjanak, különben megbüntetik őket, ami nyilvánvalóan nem igaz, de az tény, hogy a produkció különlegessége nem érte el a kívánt hatást a zsűritagoknál.

http://www.youtube.com/watch?v=8kSFTx9k4K4 – 2001, Natasha St. Pier: Je n’ai que mon âme (4.hely, 142 pont)

Franciaország utolsó igazán előkelő helyezése fűződik Natasha St. Pier kanadai énekesnőhőz, akit származása miatt szakmai körökben sokszor Céline Dion-nal hasonlítanak össze. A magabiztosan előadott, ám mégis egyszerű ballada – amely arról szól, hogy Natasha nem tud mást adni a saját lelkén kívül – második fele angolul hangzott el, amit sokan ugyan zavarónak tartottak, ám a dal sikere nem igazolta vissza a pesszimista várakozásokat.

http://www.youtube.com/watch?v=8kSFTx9k4K4 – 2007, Les Fatals Picards: L’amour à la française (22.hely, 19 pont)

Az utóbbi időben Franciaország sorra érte el a csalódást keltő eredményeket, ami ahhoz vezetett, hogy a nemzeti előválogatókon indulók évről évre különböző műfajú dalokkal próbálkoztak abban reménykedve, hogy sikerül eltalálni az európai közönség ízlését. A Les Fatals Picards kísérlete is ebbe a vonulatba illeszkedik, ami a legkevésbé sem emlékeztet a korábbi hagyományos francia sanzonokra, hanem sokkal inkább bohókás hangvételű. Ha a dalt figyelmesen hallgatjuk, akkor felfedezhetjük, hogy a szerzők még angol nyelvű sorokat is beleszőttek a szövegbe, ami Franciaországban sokáig tabutémának számított, de végül ez sem sokat segített.