Naptár

2024. március
h K s c p s v
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Kategóriák

Recent Posts

Legutóbbi hozzászólások

Fórumlista

GY.I.K., szabályok

Az Eurovíziós Dalfesztivál lényege, szabályok
(tacom) 2005.09.30.
Frissítés: 2011.05.18.

Az Eurovíziós Dalfesztivál (Eurovision Song Contest, ESC – Eurovízió Dalverseny) egy nemzetközi könnyűzenei megmérettetés, amely minden évben tavasszal kerül megrendezésre. Ötlete 1955-ben született meg, az olasz san remo-i dalfesztivál mintájára. Az első versenyre 1956-ban a svájci Luganoban került sor: hét ország jelentkezett két-két dallal, amelyek maximum három és fél percesek lehettek. A hét ország két-két zsűritagot is küldött, akik 1-10 ponttal értékelték az elhangzott dalokat. Az első győztes a svájci Lys Assia lett „Refrain” című dalával.

Aztán az évek során a résztvevők száma egyre növekedett (2005-ben 39 volt), és a szabályok is módosultak. Ma nagyjából, tömören a következők érvényesek:

Minden olyan ország nevezhet, amelynek televíziós csatornája tagja a European Broadcasting Union (EBU) nevű szervezetnek. A szervezet tagsága túlnyúlhat Európa földrajzi határain, így részt vehet például Izrael, Törökország is. Volt olyan év, amikor Marokkó is benevezett.

Azt, hogy az adott ország kit küld a versenyre, a tv-csatorna dönti el. Például Svédországban nagyon népszerű az ESC nemzeti döntője, a Melodifestivalen. Minden évben rengetegen (több ezren) jelentkeznek, és több középdöntő előzi meg a végső döntést. Ugyanakkor van, ahol belső zsűri dönt, és van, ahol a két módszert kombinálják.

Országonként csak egy dallal lehet nevezni.

Az adott ország előadójának nem kötelező az adott ország állampolgárának is lenni.

Maximum hat személy lehet a színpadon.

Az előadóknak az adott év december 31-ig az adott év első elődöntőjének napján be kell tölteniük a 16. életévüket.

A dalnak újnak kell lennie. A versenyt megelőző en maximum kb. fél évvel év szeptember 1. után jelenhet meg a piacon, vagy bárhol az interneten.

A dal szövege bármely nyelven íródhat, akár fantázianyelven is.

A dal hossza maximum 3 perc lehet.

(Ma már csak) az énekhangnak élőnek kell lennie.

Valamennyi dal elhangzását követően az országokban telefonos szavazások és a zsűri szavazások eredményeit összesítik fele-fele arányban, vagy ahol ez eredménytelen, ott zsűri osztja ki a pontokat 1-től 8-ig illetve 10, és a legjobbnak 12 pontot adva.

Adott ország önmagára nem szavazhat/ önmagának nem adhat pontot.

Értelemszerűen az az ország győz, amelyik a legtöbb pontot kapja. Holtverseny esetén az, aki több országtól kapott 12 pontot, 10 pontot, stb.

A győztes ország rendezi a következő évi versenyt.

Tekintettel a résztvevő országok nagy számára, és a döntő kb. 3 órányira korlátozott műsoridejére, 2004. óta a döntő előtt két nappal tartanak egy nemzetközi középdöntőt, 2008. óta pedig két középdöntőt is. Innen középdöntőnként tízen jutnak be a döntő mezőnyébe (összesen tehát 20 dal), amely az „nagy négyesből” „ötösfogat” (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Olaszország – ők járulnak anyagilag a legnagyobb mértékben hozzá a versenyhez) és az előző évi döntő 10 legjobbjából áll még. országainak dalaival egészül ki. Az adott évi verseny rendező országa is automatikusan kerül a döntőbe.

Mindezek figyelembe vételével a verseny minden évben gyakorlatilag egy óriási nemzetközi bulivá szokott a helyszínen alakulni, amit nemcsak a résztvevő országokban, de például Kanadában vagy Ausztráliában is közvetítenek. A skandináv országokban szinte kultusza van az ESC-nek, máshol (például Magyarországon) viszont jóval kisebb érdeklődés vagy éppen közöny övezi. 2003. óta minden évben ősszel megrendezik az ESC Juniort is, melyen szintén egyre több ország gyermekkorú előadói vesznek részt.

Junior Eurovision Song Contest
(tacom) 2005.10.02.
Frissítés: 2011.05.18.

2003. november 15-én a dán fővárosban, a koppenhágai Forumban rendezték az első igazi Junior Eurovision Song Contest-et. (2002-ben is tartottak egy versenyt, de csak három ország jelentkezett rá.) A 16 résztvevő ország: Belgium, Belorusszia, Ciprus, Dánia, Görögország, Hollandia, Horvátország (győztes), Lengyelország, Lettország, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, Románia, Spanyolország, Svédország.

2004. november 20-án a norvégiai Lillehammerben, a Hakons Hallban rendezték a második Junior ESC-et. 18 ország nevezett be a versenyre: Belgium, Ciprus, Dánia, Fehéroroszország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, Románia, Spanyolország (győztes), Svájc, Svédország.

2005. november 26-án a belgiumi Hasseltben rendezték meg. 17 ország nevezett be: Belgium, Ciprus, Dánia, Fehéroroszország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lettország, Macedónia, Málta, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szerbia-Montenegró.

A szabályok többnyire megegyeznek a felnőtt versenyéivel, kivéve, hogy az előadók a nemzeti döntők napján legalább 8, legfeljebb 15 évesek lehetnek, és csak olyanok, akik korábban semmilyen profi reprezentációban (CD, szóló vagy vokál) nem vettek részt. Emellett levették a gyermekekről azt a nyomást is, hogy a győztes ország kapja meg a következő évi verseny rendezésének a jogát. Minden évben pályázat során választja ki az EBU a következő évi verseny rendezőjét. A szülőknek és a gyermekeknek írásban is garantálniuk kell, hogy a dal eredeti, és azt a gyermekek írták, minden profi segítség nélkül. A felnőtt versenyhez hasonlóan itt is eredeti dallal kell indulni. Adott országot olyan gyermek képviselhet, aki vagy az adott nemzethez tartozik, vagy két és fél évet legalább ott tartózkodott. Mindenki csak egy országot képviselhet egy évben. A nemzetközi döntő hossza két órányi lehet. A dal szerzőjének is részt kell vennie az előadásban, aminek az adott ország valamelyik hivatalos nyelvén kell megtörténnie. Legfeljebb nyolcan hatan vehetnek részt a produkcióban. A szavazás a hagyományos módon történik, azonban a pontokat kihirdető személy sem lehet 16 év feletti. A szavazásban a felnőtt versenyhez hasonlóan a zsűri pontjait is hozzáadják a közönségszavazáshoz 50%-os arányban, viszont a zsűri tagjai nem zenei szakemberek, hanem különböző társadalmi rétegekből kerülnek ki, és gyermekek is tagjai ennek a csoportnak.

Gyakran Ismételt Kérdések
Sok emberben vannak tévhitek az Eurovízióval kapcsolatban. Ezért próbáltam kigyűjteni néhány ilyen tipikus kérdést, és meg is válaszolni. Gondolom senkinek sincs kedve szabálykönyvet meg paragrafusokat olvasgatni. Konkrét kérdésre konkrét lesz itt a válasz. Várom a kérdéseket, és a rajongók segítségét ahhoz, hogy bővüljön ez a gyík…

Nem igazság, hogy 5 országnak nem kell elődöntőn részt vennie.
Az Eurovíziót szervező EBU-nak tagjai között 5 olyan ország van (Spanyolország, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország), melyek nagyobb mértékben járulnak hozzá a szervezet éves költségvetéséhez. Emiatt kapták meg azt a lehetőséget, hogy bekerülhessenek automatikusan a döntőbe. Sokszor lehet olyan hamis magyarázattal találkozni, hogy az EBU alapító tagjainak nem kell részt venni az elődöntőkön. Valójában 1950. február 12-én 23 műsorszolgáltató alapította meg ezt a szövetséget, 23 ország pedig nem kerülhet automatikusan a döntőbe a szabályok szerint.

Szinte minden évben változik a szavazás módja, menete. Légyszi magyarázzátok meg milyen is lesz pontosan 50% zsűri 50% televoting 2009-ben?
Először is az elődöntőkben úgy lesz kiválasztva a 10 döntős, hogy a közönségszavazás első kilenc helyezettje kerül a döntőbe, plusz a zsűri által legmagasabban értékelt produkció, amely nincs benne az első kilencben a közönség szerint.
A döntőben lesz 50-50%, mégpedig úgy hogy szavaz a közönség és a zsűri is. Minden szavazásnál az első 10 helyezettet veszik figyelembe. Minden ország helyezését a szavazáson pontokká alakítják. Így a szavazáson első helyet elért dal 12-t, a 10. 1 pontot kap. Például a zsűri így szavaz: Litvánia 12, Egyesült Királyság 1O, Izrael 8, Norvégia 7, Izland 6, Franciaország 5, Svédország 4, Dánia 3, Svájc 2, Észtország 1.
Közönségnél a szavazatokat pontokba alakítják így: Norvégia 12, Azerbajdzsán 10, Svédország 8, Finnország 7, Egyesült királyság 6, Spanyolország 5, Görögország 4, Törökország 3, Bosznia 2, Litvánia 1.

Összeadják a pontokat, és a fenti példa szerint így nézne ki az eredmény (pontegyenlőségnél a közönségszavazás az erősebb):
Norvégia 7+12=19, így az adott országból ő kap majd 12 pontot
Egyesült Királyság 10+6=16, így ő kap 10-et,
Litvánia 12+1=13, ez kap 8-at,
Svédország 4+8=12, ezért ő 7-et,
Azerbajdzsán 10+0=10, ezért 6 pont,
Izrael 8+0=8, ezért ők 5 pontot,
Finnország 0+7=7 ezért ők 4 pontot,
Izland6+0=6, ezért ők 3-at,
spanyoloknak öt pontjuk van a közönségtől, ezért ők 2-t.
A franciáknak viszont a zsűri adott 5 pontot, ezért ők végül 1 pontot kapnak majd!

Grúzia nem is európai ország, meg van egy csomó más példa is, és mégis indulhat az Eurovízión?
Indulhat. Annyi a kikötés, hogy az ország tagja legyen az EBU-nak. Az viszont más kérdés, hogy a 2009-es versenydalukat kizárta az EBU annak nem megfelelő tartalma miatt, ráadásul a grúz televízió nem akart másik dalt választani, vagy az eredetit megváltoztatni, ezért ők nem vettek részt a 2009-es versenyen.

Mi az az EBU?
EBU a rövidítése az European Broadcasting Union nevű szervezetnek, ami magyarul Európai Műsorsugárzók Szövetsége. Ez a szervezet rendezi meg 1956 óta az Eurovíziós Dalfesztivált.

Rúzsa Magdi nem volt magyar állampolgár abban az évben, mégis indulhat Magyarországot képviselve a versenyen?
Igen. A szabályzatban nem szerepel ilyen megkötés. Például a 2006-os svájci indulónak, a Six4one együttesnek 6 tagja volt, és ők 6 különböző országból származtak. Vagy Céline Dion kanadaiként nyert Eurovíziót Svájcnak 1988-ban.

Ki dönti el, hogy melyik országban legyen megrendezve a verseny?
A nézők és a nemzeti zsűrik. Az az ország nyeri meg a rendezési jogot, amelyiknek versenyzője a legtöbb szavazatot kapja. 2006-ban a finn Lordi nyert, így a 2007-es versenyt Finnországban rendezték meg. Olyan is volt már, hogy lemond a győztes ország a rendezési jogról. Az eddigi példák szerint ilyenkor a brit BBC rendezett Eurovíziót.

Ez a telefonos szavazás túlságosan bonyolultnak tűnik. Biztos hogy meg van bundázva.
Svante Stockselius, az EBU felügyelőbizottságának elnöke (volt 2010-ig, majd új tisztviselőt választottak Jon Ola Sand személyében) felel azért, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál szervezési-rendezési-kivitelezési munkái minél tökéletesebbek legyenek. Többször kijelentette az ilyen vádakra, hogy „Az EBU biztosítja a szavazás tisztaságát.” A televoting pedig átláthatóan zajlik. Egy erre a feladatra megbízott cég összesíti mindegyik ország közjegyző által hitelesített szavazatát, ezután elküldi a végeredményt a verseny helyszínére. Ezután amikor következik a szavazási procedúra, a verseny informatikai rendszerében már létező pontokat fogják kihirdetni a szóvivők. Így a hiba vagy bunda esélye nulla. Több számítógépes hálózat működik a szavazáskor, hogy bármelyik meghibásodása esetén (mondjuk lefagy egy számítógép) a másik rendszer rendelkezésre tudjon állni.

Mi az a televoting?
Telefonos szavazás. Ide lehet érteni az sms szavazást is, de a klasszikus módszer az, hogy fel kell hívni egy telefonszámot, ami egy szavazatnak számít.

Ki dönti el, hogy ki képviseljen egy országot a versenyen?
A versenyzőt mindig az adott ország EBU-tag televíziós csatornája, a nemzeti közszolgálati televízió küldi versenybe.

Mi az, hogy nemzeti döntő?
Az Eurovízió nemzetközi versenyéhez hasonló esemény, ahol több előadó versenyez egymással. Azt, hogy ki legyen a győztes, vagy a telefonos szavazás, vagy egy zsűri, esetleg a kettő keveréke dönti el. De pusztán csak a zsűri szavazata is dönthet. Hogy melyik módszert használják, azt mindig adott ország televíziója dönti el. Ahol verseny nélkül jelölnek ki versenyzőt, azt nem szokás nemzeti döntőnek nevezni, bár más értelmezések szerint minden esemény, ahol kihirdetik a nemzetközi versenyre küldendő énekest vagy együttest, az mind nemzeti döntőnek számít. A dal kiválasztását a versenyben résztvevő köztelevíziók határozhatják meg, vagy nyilvános versenyeztetéssel, vagy belső zsűri használatával, esetleg a kettő kombinációjával. Vannak más módszerek is, az EBU szabad kezet kap a televízióknak, az a lényeg, hogy mindenben megfeleljen az Eurovízió szabályainak (október szeptember 1. után jelenjen meg, 3 perc hosszú legyen, 16. életévét betöltse mindenki a színpadon a verseny napján, stb.)

Teljesen ismeretlennek tűnnek a dalok, még akkor is, ha az előadó ismert. Miért van ez?
Az EBU szabálya miatt. Csak olyan dal indulhat a versenyen, ami a versenyt megelőző év október szeptember 1-je után került kereskedelmi forgalomba. Persze a nemzeti televíziók szigoríthatnak ezen a szabályon. Cipruson például az a szokás, hogy a nemzeti döntőn lehet először látni a versenydalokat, és amelyik versenyzőnek a dala felkerül idő előtt akár az internetre, azt kizárják.