A tegnap esti forduló alapján feljavult A Dal, kár hogy nincs ismétlés vasárnap délután, mint ahogy tavaly. Ennek ellenére izgalmas este volt, a kiesők miatt fájhat a szívünk. De az a nagy igazság, és ne feledjük, hogy a végén egyetlen győztes lesz kihirdetve, erre is készülni kell lelkiekben.
A tegnapi versenyt végre sikerült a helyszínen is megnézni, szervezési hiba miatt talán ez volt az egyetlen alkalom, amikor a stúdióban szerzett tapasztalatok alapján szövegelhetek a látottakról.
Maga a színpad nagyon szép, még ha a tavalyi verseny vagy a CSAF színpadának egyre tovább fejlesztett verziója is, szebbnek hat, és nagyon színessé lehet változtatni. A ledfal grafikái is egyre jobbak, néhány esetben zseniális volt. Szemtanúi lehettünk viszont a gyakran előforduló „eurovíziós túlkapás”-nak, amikor a fellépő a siker érdekében bevet mindent, és közben észre sem veszi hogy átesett a ló túloldalára. Persze fura dolog erre a játékra ilyen komoly cimkéket ragasztani, a cél csak a szórakoztatás és az, hogy az előadó jól adja el magát a színpadon, szerezzen egy kellemes 3 percet a nézőknek.
A köztes produkciók fájó pontja továbbra is a nem eurovíziós dalok népszerűsítése, illetve hogy ezek közül az egy fél-playback, egy full-playback párosítás. Utóbbi jelentősen rontja a színvonalat, hiszen kevés olyan tévéműsor van, ahol ismert és kevésbé ismert előadóknak élőben kell énekelnie.
Gáspár Laciék kezdték a második fordulót. A fekete-fehér sávok használata nagyon komoly és jelentőségteljes hangulatot adott Nagyon jól tágította a teret, mintha kétszer akkora lenne a színpad, mint amilyen egyébként. A háttértáncos hölgy testesítette meg a szeretetet, ami a végén meghalt. Az első elődöntő fellépőit megemlítve (nem volt elemzés a fentebb említett technikai/szervezési hiba miatt) A Pál-Agárdi duónak is nagyon jól állt ez a fekete-fehér háttér, a fekete-fehér szerelése az énekeseknek, valahogy ez a színpadi hangulat emeli az egész produkció őszinteségét. A Pál-Agárdi duó ledfalán később megjelenő szem motívumot leszedném, túl direktnek érzem ezt az illusztrálást.
De vissza a tegnapiakhoz, Odett van soron, akire ha címkét akarunk ragasztani rá, akkor ő volt a forduló Friderikája. A kisfilmben nagyon meg volt csinálva a haja, ami miatt megijedtem, de szerencsére a színpadon egy visszafogott, bájos, kicsit megszeppent, nem hivalkodó lányt láthattunk, pont úgy, mint 1994-ben. Mindkét dal egy fohász, csak közben eltelt majdnem 20 év. A kamera helyesen mutatja az énekesnőt többször is közelről. A háttérgrafika nem túl hivalkodó, nem vonja el a figyelmet az énekesnőről. Örülök a tovább jutásának.
Szabó Ádám harmonikás, kockapakolós produkciója következett. A stúdióban a zsűri értékelésekor itt kinyílt a bicska a zsebemben. Úgy tűnik, hogy az ítészek egyáltalán nem kedvelik a komplex színpadi produkciókat, ami – ha jóindulatú vagyok – annak tudható be, hogy a nemzeti döntő színpada kisebb, mint általában a nemzetközi verseny színpadának mérete. Emlékezzünk arra, hogy Moszkvában egy nagy katonai kórus és egy tank kényelmesen elfért a színpadon. Eszembe jutott tavalyról Dancs Annamari is, akinek szintén mozgalmas és komplex volt a koreográfiája, helyesen bekapcsolódott az énekesnő is a táncba, ennek ellenére a zsűri a „sok hűhó semmiért” idézettel lepontozta ezt. Ádámnak szerintem nem volt jó a dala, viszont a színpadi teljesítmény, a táncosok által teremtett világ, a kockák folyamatos építése és mozgatása az eddigi legötletesebb látványt hozta.
Völgyesi Gabi egy különleges, unikális dalt hozott magával, egyedi, jellegzetes, különleges a hangulata, mint mindig. Amennyire színes volt a színpad eddig, olyan egyhangúra sikerült Gabinak a lézerfényt imitáló grafikája. Én már régóta vágytam arra, hogy induljon egy ilyen versenyen, most nagyon örülök neki. Viszont nem nyerhet mindenki, de az elkövetkező nyár egyik nagy slágere lehet, mint ahogy az összes többi dalnak is meg van erre az esélye.
Éliás Gyula – ha ismét címkét akarok ragasztani rá – egy Neoton Família szerű dallal indult. Nagyon imádom a hangszerelését. Nagyon jó kis játék koncentrálni a különböző hangszerekre, külön-külön felfedezni, hogy mi minden támogatja ezt a dalt. A színpadi produkcióban viszont hiányérzetem van. A zsűri korábban – nagyon helyesen – többször is hangoztatta, hogy amikor előválogatták a dalokat, akkor megpróbálták elképzelni, hogy hogyan nézhet ez ki a verseny színpadán. Ebből a szempontból múlt héten a Background zenekar hagyta ki a ziccert, egyébként az ő dalukat is nagyon szeretem. Most Éliás Gyulának nem sikerült berúgnia a gólt. A hangja hibátlan, a dala nagyon jó, de én arra vártam, hogy az utolsó refrén kezdetén ledobja a fejéről a kalapot és a hátsó részből előremenetel a kifutóra (mint Tóth Gabi – A Dal 2012 elődöntő), és minden energiát bevetve végső harcba száll azért, hogy elnyerje szerelmét.
Walkó Csaba zsűritag Éliás Gyula dalát Željko Joksimović tavalyi dalához hasonlította. Ki találja meg a balkáni dallamokat a „Mindhalálig várni rád”-ban? Magdi nem akart ebbe belemenni, nagyon diplomatikus volt!
Rami dalának jelentését azt hiszem mindenki megtanulta kívülről, mint ahogy Wolf Kati is minden alkalommal elmondta a düsseldorfi felkészülésével kapcsolatban, hogy nagy súly volt a vállán. Szerintem az énekesnőnek be kellett volna kapcsolódnia a koreográfiába fejmikrofonnal, hogy a keze teljesen szabad legyen, sötétebb színpadképpel, a fények játékával kellett volna feldobni a dalt. Az énekesnő – Rakonczaival egyetértve – túl bájos volt a színpadon ehhez a szigorú hangvételű dalhoz.
Vastag Tamásnak nem volt sok dolga, csak tökéletesen elénekelni a dalát amit sikerült is. A tévén keresztül nem látható, hogy kétszínű fénysugarak világították meg a színpadot, ha jól emlékszem a fénysugarak széle sárga, a közepe vörös volt. A padon ülős kezdet, majd lesétálás a kifutóra, a dal melankolikus hangulatával nagyon jól passzolt. Talán a ledfalnak nem kellett volna annyira statikusnak lennie, de így is összejött a tovább jutás. Magdi az értékelésnél utalt saját magára, amikor ő állt a nagy verseny színpadán a buszmegállóban bőrönddel, ami arra bátoríthatja a versenyzőket, hogy ne féljenek használni színpadi kellékeket, ha az illik a produkcióhoz és nem „eurovíziós túlkapás”.
ByeAlex az est kakukktojása. Az előszavazáson sem őt, sem Odettet nem jósoltuk továbbjutónak. Én szeretem a dalát, de a színpadi megjelenítéséről még ötletem sem volt hogy mit kellene csinálni. Annyi biztos, hogy a Compact Disco-nál és a Background-nál látott vonalas-feliratos ledfal nem lenne előnyös (szerintem az említett előadóknál sem sült el jól). Ezúttal a stúdióban sokkal hatásosabb volt a produkció, mert a ledfaluk valami csoda volt, végig látni az ott futó dolgokat. Két csúnya, de mégis szerethető figura történetét láthattuk, ami tökéletesen passzolt a „földre lecsöppent” énekes, a laza de szimpatikus gitáros, és az egész produkciót a háttérből, „megértő szülőkként” támogató vokálos hölgy színpadi jelenlétéhez. A tévében az sem hallatszódott, hogy az utolsó refrénre már a helyi közönség sem bírt magával, és ütemes tapsba kezdett. A kameraszögeknél ki kellene próbálni, hogy a refrénnél az énekes és a gitáros a ledgrafikán megjelenő mozgással egy fókuszban álljon, mintha ők is repülnének a ledfal történetével, lehet hogy jó húzás lenne egy alkalommal. Az SMS szavazatok alapján a közönség újra látni akarja őket. Ja és mégegy: a zöld nadrágoktól Ádok Zoli óta félek!
Janicsák Veca, az eurovíziós túlkapások áldozata lett. A dalba nagyon sok mindent belerakott, a színpadon pedig a következő volt látható: két McDonalds fagyispohár a nagy menüből – mint üstdob, a három vokalista aki nemrég érkezett egy puccos temetésről, Veca, aki most érkezett meg a kínaiból, és egy tekerőlantos, mert az is van a dalban. Veca, ha véletlenül olvasod ezeket a sorokat, ne haragudj rám, de sokkal többet is ki lehetne hozni ebből a produkcióból, mert a dalon változtatni már nem lehet. Rendben, a közönségnek így is tetszett, de a következő fordulóra lehet változtatni a színpadi koreográfián. Egy alapkoncepciót kell felvázolni, sötétebb, sejtelmes színpadképpel, és ehhez illő jelmezzel az énekesen, több mozgással a színpadon. Egy történet bemutatása jól működne, aminek nem kell kapcsolódnia a dalszöveghez, csak legyen benne sejtelmesség és drámaiság. Egyre szűkülni fog a kör a fordulók során, van még két hét a felkészülésre!
A sort Kállay Saunders András zárta. Az énekes kapott a daltól egy színpadi szerepet, amit tökéletesen előadott. A színpadkép a Valentin napot ünnepelte, de ez egyébként ideillő volt. A teljesítménye a tavalyihoz képest sokkal jobb, sokkal színpadiasabb, az arcmimikája viszont sokszor túl fájdalmas volt, ez talán a betegségének (megfázás?) számlájára írható.
A zsűri egyébként úgy tűnik, kezdi megtanulni, hogyan kezelje a szerepét. Az nem baj hogy fejlődnek, hiszen a Dal formátumának is fejlődnie, tökéletesednie kell, a fordulók és az évek múlása, és a kitartó, következetes munka meg fogja hozni a gyümölcsét. Ha lenne tökéletes recept az Eurovízióra, akkor minden évben a svédek nyernének. Ők aztán mindent tudnak a versenyről. Azokban az években amikor nem ők nyernek, akkor nyerhetünk mi is!
Eljutottam végre ide, hogy megírjam a múlt heti véleményt! 🙂 Remélem még olvassa valaki, és jöhetnek a visszajelzések most is!!! 🙂
Gáspár Laci és Plastikhead: Első hallásra a dal nagyon nem tetszett, ez a disco tuc-tuc szám nagyon nem tetszett, az elején Gáspár Lacinak túl magas volt a hangja és szerintem a táncos lány nagyon nem illik a dalhoz. Az biztos, hogy discoban nagyon jól lehet rá rázni és szerintem egy eurovízión is jó fogadtatása lenne. Egy ilyen dalt simán elbírna az eurovíziós színpad. Sokadik hallgatásra pedig egyre jobbnak tartom a dalt. (érdemes angolul is meghallgatni, bár nekem a magyar jobban tetszik, de az angol is jó…)
Odett: a felvezetőben egy kicsit gyerekes és zavaros volt, nagyon megijedtem, hogy ilyen lesz a haja, de szerencsére nem… 🙂 A színpadon sokkal természetesebb volt, de egy kicsit bizonytalan is. A mozgása nagyon nem tetszik a dal közben. Eurovízión sajnos elég felejtős hang és zene lenne, de az biztos, hogy egyedi hangja van. De a végén nagyon aranyos volt, amikor zavarba jött! 🙂
Szabó Ádám: Ádám dala nagyon jó, de szerintem Ádám maradjon inkább a harmónikázásnál. Nincs annyira rossz énekhangja, de harmónikázni jobban tud! 🙂 A dalban talán a refrén a legjobb rész, nagyon fülbemászó. Az előadásmód kicsit Alexander Rybak-ra hasonlított. A „nyávogás” a végén az szerintem nagyon nem illett oda. A mozgás és a színpadkép szerintem eddig az egyik legjobb volt, gratula az Appril Projectnek is hozzá. De az való igaz, hogy Ádám túl sokat vállalt be a mozgásból. Le is izzadt a végére szegény.
Völgyesi Gabi: olyan volt számomra az egész dal, mintha túl magasan kezdte volna, és nem tudná kiénekelni, pedig tudom, hogy Gabi egy jó énekesnő. Kicsit számomra olyan volt, mintha egy nagy erőlködés lenne az egész, ami számomra elrontotta a dalt. Egyébként a dal nem lenne annyira rossz.
Éliás Gyula: Érdekes figura így első blikkre, eddig én nem ismertem (bár később kiderült, hogy a Kacsamadár számban már hallottam énekelni anno… 🙂 A dal tetszett nagyon, de Éliás Gyula hangja már kevésbé. Szerintem ez a dal is nagyon jó lehetne egy erősebb férfihanggal, ennél szerintem sokkal több jobb hang van A Dalban. Egyébként tipikus eurovíziós sláger, amelyek általában nincsenek az én kedvenceim között és az ilyen dalokat nem is szeretem hallgatni!
Rami: Nagyon nem tetszett Rami hangja, olyan eurovíziós tömegdal, amelyik az Eurovízión az alja szokott lenni, ez az amit a cd-n is simán átugrok.. A szövege pedig unalmas, egyhangú. A ruhája szintén eurovíziós ruha, alulról minél rövidebb legyen és minél többet láthassunk a lábából! 😀 Amúgy ezt a dalt ki válogatta be??? Nagyon nem volt idevaló, a kapott pontok reálisak voltak.
Vastag Tamás: nagyon rendes gyerek a felvezetőben, mint egy eminens diák 🙂 Egyáltalán nincs rossza hangja, de szerintem a dal kicsit altató és unalmas. Én egy kicsit rosszul vagyok a nézésétől, és ahogy a mikrofont fogja… Olyan mintha a tesóját hallanám, amikor a x-es győztes dalát énekli, egy kicsit hasonlít a dal arra a stílusra. Ezzel a döntőbe tuti, hogy a döntőbe sem jutnánk be, de el kell ismernem, hogy jó hangja van!!!
ByeAlex: a hangja teljes erőtlen, egy eurovíziós színpadon teljesen elveszne. Elsőre a szöveg elég untató, de egyáltalán nem szokványos dal, nekem nagyon tetszett és még vicces is! Szerintem egy kuriózum A Dalban. Többszöri meghallgatásra az egyik kedvencem lett, de hangsúlyozom, hogy nem való Eurovízióra! 🙂 (bár az orosz öreg nénik után, szabadon 🙂 )
Janicsák Veca: a felvezetőben ő az első, aki teljesen normálisan összeszedetten tud beszélni) Először azt hittem, hogy a dal eleje katasztrófa csak, de aztán rá kellett jönnöm, hogy az egész dal ilyen… Olyan mintha össze-vissza menne a dal, nem lehet követni, hogy igazából mi is a dal, hol van, miért, hogyan??? Mintha mindenki mindenkibe belezvarna… Pedig a színpadkép tuti hatásos lenne! Ha egy szóval kellene a dalt jellemezni: KÁOSZ!!! Veca jó hangja nem jön le! 🙁
Kállay Saunders András:
Nem egy táncguru, de aranyosan táncol! 🙂 Kállay-Saunderst nagyon nem szerettem sosem, de el kell ismerni, hogy egyéni stílusa van, és a dal nagyon jó, élvezhető. A hangját már a Megasztárba megutáltam 3 éve, de el kell ismernem, hogy nagyon jól énekel, és ez a dal nagyon jó. Teljesen alkalmasnak tartom Eurovízióra, az egyik legesélyesebb eddig, akiről elhiszem, hogy tuti bejutna a döntőbe…
És magáról a műsorról, zsűriről:
– az a tablet hiba már nagyon hiányzott az műsor elején! 🙂
– Magdi viselkedés néha nem szimpatikus, itt szerintem nem csak úgymond úgy kellene gondolkodni, hogy neki mi tetszik és mi nem, hanem azon, hogy mi az alkalmas és mi nem az Eurovízióra
– Végre szeparál a zsűri egy kicsit
– Novodomszky Éva szép meg minden, javult a múlt héthez képhez, de szerintem nem való szórakoztató műsorba…
– Én úgy hallgatom a dalokat, hogy először, mint egy átlagos eurovízió néző, és ilyen szemmel igazából 1 dal sem jön át, maximum Kállay Saundersé…
Sok dologban nem értek veled egyet…Veca az egyik legjobb női énekes a Dal-ban az egyik legjobb produkcióval!!!Szerintem nagyon is rendben van az egész dal,hallgasd meg többször,nincs benne káosz!!!
Kállay SA nem hinném,hogy esélyes lenne győzelemre,nem kiemelkedő egyéniség,a dal pedig szintén nem amire felkapja az ember a fejét.
Vastag Tamás..jó dal,remekül kidolgozott produkció!!!
Völgyesi Gabi,Rami,Éliás Gyula…akik nekem nagy csalódás,nem volt tökéletes hangjuk élőben.
Szabó Ádám produkciója volt a nagy KÁOSZ…felesleges volt az a rengeteg kocka,túlzásba vitték az egészet!!!ha kiált volna egy szál harmónikával az lett volna a legjobb megoldás.
Odett és Gáspár Laci pedig a nagy meglepetés számomra.favoritok lettek.
Megette a fene, ha egy dalt 20-szor kell meghallgatnod, hogy ne zavarjon a belőle jövő disszonancia. Szabó Ádám dala százszor jobb.
Sanya: ízlések és pofonok 🙂 De azért…:
– „Veca az egyik legjobb női énekes”: ezt én is elismerem, de ez ebben a dalban nem jött át
– „hallgasd meg többször”: na pont ez a baj, hogy többször kell meghallgatni, hogy az ember észrevegye, hogy azért nem annyira rossz, de elsőre KÁOSZ… Ahogy írtam is korábban, egy átlagos eurovíziós néző össz-vissz 1x vagy ha bejut a döntőbe, akkor maximum 2x hallja a dalt, ezért is látszik, hogy alkalmatlan az Eurovízióra ebben a formában
-KSA: nekem egyedi a hangja (utálom is… 🙂 ), de a dalt szerintem az eurovízió nézők hamar megszeretnék, akár 1-2 hallgatás után. Egyébként valóban nincs esélye megnyerni, mert ha még be is kerül a legjobb 4-be a döntőbe, a nézők tuti nem őt fogják továbbjuttatni.
-Vastag Tomi: erre írom, hogy ízlések és pofonok, nekem is vannak ismerősök, akik szerették a dalát, de én nem…
– Völgyesi Gabi, Rami, Éliás Gyula: egyetértek 🙂
– Szabó Ádám: a produkcióban valóban volt egy kis káosz, az össze-vissza mozgás tényleg túl sok volt, főleg, hogy Ádám is résztvett benne… De a dal sokkal jobb, mint a Vecájé, sokkal emészthetőbb első hallásra is!!!
Ne haragudj engem nem zavar…de Szabó Ádám dalában a harmónika annyira zavaró,hogy nálam elkapcsolási faktor lett!!!
Elfogultnak és süketnek lenni alkotmányos jog.
Nem vagyok süket,lehetőleg ne sértegess,ok-?
Nem vagyok elfogult.Csak el kell ismerni a tehetséget…
Ha Szabó Ádám dala százszor jobb akkor miért nem jutott tovább a közönségszavazatokkal?TNG?
Sanya: azért mert az X-faktor egy sokkal népszerűbb műsor volt, mint a CSISZ, így a szereplői is nagyobb figyelmet kaptak, így Vecának sokkal nagyobb a rajongótábora. Az itteni szavazás igen kis mértében szól a dalokról… Inkább a szimpátiáról… (ByeAlexnél is ez van, bár ott szerintem a dal egyszerűsége is közrejátszik 🙂 )
Nem sértegetlek, csak megállapítottam, hogy süket és elfogult vagy. Mással nem magyarázható ez a fajta zenei hozzánemértés.
Süket vagy te meg elfogult..vegyél vissza magadból!!!
Gigi forever 🙂
Gigi for NEVER!
Nekem mindegy csak ne a Gigi és a duó menjen. 🙂
Nagyon gyengus mind a kettő dal , +még Vastag és Veca dala sem valami eget rengető…
Én elégedett leszek, ha ebből a 4-esből (Gigi, duó, Veca, Vastag) egyik se megy ki. De mondjuk ha kiesne Keresztes (borzasztó avitt dal) és Fatima (szörnyű hallgatni), az se lenne ellenemre. A többi OK.
TNG…zenei ízlésed neked nincs.Hisz Fatima és Gigi még nem bizonyított,de a többi énekes mind ott van a középdöntőben,nem úgy mint a te éltetett Szabó Ádámod!!!Úgy látszik akkor a zsűri is és a közönség is süket meg elfogult mert ott van Agárdi-Pál,Veca,Vastag Tamás és Keresztes Ildikó is a középdöntőben!!
Te hány éves vagy Sanyika? 12?
TNG, Sanya, hagyjátok abba a veszekedést, ez nem vezet sehova. Tökmindegy hogy ki kezdte, vagy folytatta, ne személyeskedjetek. Ez volt az utolsó. Köszi!
Szerintem Gigi vagy Agárdi-Pál duett fog nyerni.Én mindkettőnek örülnék.
Bár az előzőt még nem hallottam (mert nem szeretem előre hallgatni a dalokat), így nem tudom milyen, de sokan dicsérik, így én is örülnék mindkettőnek! 🙂 Ha olyan jó a dal, mint a Daydreams, akkor nyugodt szívvel küldeném ki őt is!
Az eddigiek közül K.Ildikó lenne a legmegfelelőbb. Szerintem. 🙂
Számomra az volt röhej, mikor Csiszár dubsepnek nevezte az amúgy drum and bass (dnb) alapot. 😀
Dejó….Balázs és társai azt taglalják a rádióba,hogy miért nem érdemes meg nyerni az esc.-et ,mert hogy ha esetleg nyernénk milyen költségekel jár ,ha nyerůnk… Milyen hülyek vagytok istenem…Miért kell îgy hozzá állni?
Tudod, … mi tehetséges magyarok csak azért nem nyerünk, mert nem akarunk nyerni. Hagyunk másokat is érvényesülni. Különben magán emberként én is azt gondolom, akkor jönne csak a córesz, ha elsülne a kapanyél és tényleg megnyernénk. De azért nem ezen kéne csámcsogni a rádióban, ebben igazad van.
Magyarnak magyar a legnagyobb ellensége, ennyi 🙂
Egyébként fogadni mernék, hogyha második helyezést érnénk el a versenyen, akkor meg azért menne a rinya, hogy mér’ nem elsők lettünk és hogy mekkora lebőgés ez már megint 😀
Nekünk (értsd magyarok nagy részének) soha semmi nem jó.
Végre meg tudtam hallgatni a 2.elődöntőt is. 🙂 Igazából kettő dal volt,ami tetszett:Szabó Ádám és Odett.
Én nagyon fogok szurkolni ennek a fiatal lánynak,nagy fantázia rejlik a dalban. Csak így tovább. 😉 🙂