ESC Hungary Rajongói találkozó 2014 – augusztus 30-án

rajongóiSzerző: Klész Imre

Az ESC Hungary 2005-ös indulása óta minden évben volt rajongói találkozó. Kezdetben július első szombatjára szerveztük a budapesti Liszt Ferenc térre, majd pár évvel később, az ugyanarra a hétvégére időzített felvonulások és könnygázas tüntetések miatt a külvárosba mentünk, és egyszer volt egy debreceni találkozó is, ami néhány rajongónak kétnaposra sikerült az egyik falunapon bekapkodott pálinkamennyiség miatt. Ezután jött az ötlet, hogy tegyük egy olyan időpontra, amikor már visszajön mindenki a nyaralásból, sikeresen levizsgázik a rektorok vagy az állam előtt, hazaküldenek végre mindenkit a nyári lágerekből és átúszta mindenki keresztben-hosszában a Balatont komolyabb hasmenés nélkül. Nos, mutatom a 9. éves rajongói találkozónk dátumát.

Időpont: 2014. augusztus 30 szombat
Gyülekező: 10:00-kor Budapesten az Oktogonon, a kisföldalatti megállójánál, azon az oldalon, ami a Hősök tere felé visz. Természetesen fent 🙂 A Google szerint egy kék bankfiók van a megállónál. Persze valamennyit várakozunk a helyszínen, pár perc késés belefér. Ezután átsétálunk a szomszédos Liszt Ferenc tér egyik szimpatikus teraszához.

A program a szokásos: megbeszéljük az idei versenyeket, a Dal 2014 és az Eurovízió 2014 fejleményeit, újra szavazunk az idei Eurovízió dalaira, majd nyilvánosan szörnyülködünk egymás zenei ízlésén. Attila pedig ismét lemerült az Eurovízió Mariana-árkába, ahonnan meghökkentő tényeket hozott fel az Eurovízióval kapcsolatban azért, hogy egy totó keretében próbára tegye a tudásunkat, eurovíziós promóciós nyereménycédék reményében. Nasonlóan nagy népszerűségnek örvend és hangos bekiabálások szokták övezni a dalfelismerő játékunkat is. A honlappal kapcsolatos kérdéseket, kritikákat is meg lehet fogalmazni, valamint igény szerint – az idei győztes szellemiségét figyelembe véve – szakáll- és borosta-szépségversenyt is szervezhetünk lányok részére.

Tényleg jó buli szokott lenni, szóval aki el akar tölteni körülbelül 2 órát egy jó társaságban, szívesen látjuk az idei találkozónkon!

62 Comments

Annyira, de annyira reménykedtem, hogy nem azon a hétvégén lesz :/ Így sajna idén kimarad, de azoknak, akik még nem voltak csak ajánlani tudom!

Sajna ez van, akkor van a gólyatáborunk, nekem még akkor kezdődik a nyári láger (Imi után szabadon). 10-kor már regisztrálom a több száz érkező gólyát. De majd jövőre! Lesz még itt annyi A Dal meg döntő meg minden, valamelyiken majd ott leszek 😀

Én viszont úgy tűnik tudok menni és én is mindenkinek ajánlom a dolgot.Az eddigi találkozók szerintem nagyon jól sültek el.

Én még sosem voltam, de nagyon szeretnék ott lenni, bár a helyszín miatt ez kicsit kérdéses. Szeretnék már végre több magyar rajongót is megismerni 🙂

Kaposvárról és Páprádról is szoktak jönni rajongók. Ők Debrecenbe is eljöttek! Kifogásokat nem fogadunk el! 😉

Húha, én éppen ott leszek gólya, és úgy gondoltam, hogy a tábor utolsó napját ellógom, tehát úgy néz ki, hogy onnan megyek 😀

A dolgok jelenlegi állása szerint igen kevéssé valószínű, hogy el tudok menni erre a találkozóra, de megteszek minden tőlem telhetőt az ügy érdekében.

Szíves figyelmedbe ajánlom a főnökömet, aki nem akar elengedni. Néminemű átnevelésre szorul, ha érted, hogy mire gondolok…
Mindenesetre Te mondd, hogy “Pitbull márpedig eljön a találkozóra!”, mert a Te hangod mélyebb! 🙂

HEhehe, ismerős a dolog. Hasonló cipőben járok én is. Közöltem, hogy már pedig nekem pénteken este külföldre kell utaznom családi okokból kifolyólag és nem tudok jönni. Nem kérdeztem, hanem először is beírtam magam a szabadságos táblázatba, majd közöltem a tényt! 😉 Ellenkező esetben tutti nam kaptam volna szabadnapot. Így is rezeg a léc, de nincs választási lehetősége!

Ez a módszer az én esetemben több okból kifolyólag kivitelezhetetlen (hogy csak egyet említsek: nincs már kivehető szabadságom), de azt talán el tudom intézni, hogy a tavalyi alkalomhoz hasonlóan, később kelljen bemennem dolgozni, aztán majd lecsúsztatom a hiányzó munkaórákat. Egyelőre kérdéses, hogy engedélyezik-e, a tavalyi siker nem garancia az ideire is.

Sajnos még nem tudom biztosra, hogy el tudok-e menni, a gólyatábortól függ, amiről ugyan már küldtek e-mail-t, megírták, hogy meddig kell jelentkezni, és hogy melyik nap mi lesz a menü, meg ilyenek, de hogy mégis mikor lesz, azt nem kívánták közölni… de nagyon remélem, hogy ismét ott lehetek veletek, tavaly is nagyon jól éreztem magam 🙂

Egyelőre nincs tervem akkora, így mondok egy nem is annyira határozatlan igent! 🙂 És bármilyen döbbenetes, ez lesz az első rajongói találkozóm 😀

Sziasztok! Tegnapig függőben voltak dolgok nálam, így ezidáig várnom kellett a válaszadással. Sajnos (és ez nem egy protokolláris “sajnos”, tényleg szomorú vagyok miatta) nekem ez idén ki kell, hogy maradjon. Most kezdem az egyetemet és irtó sűrű program fog a nyakamba szakadni, pont abban a hónapvégi időszakban. 29-én délután jövök meg a gólyatáborból, ami még nem is lenne óriási baj, mert másnap fel tudnék menni akár, de 31-én már kolis beköltözés van, úgyhogy azt a szombatot muszáj Kaposváron töltenem, pakolgatás, búcsúzgatás, ilyesmik, még kevés is lesz… Szóval ne haragudjatok meg emiatt és érezzétek jól magatokat nagyon! 🙂

Mivel több fórumtársunk is a dicső magyar felsőoktatás áldozataként nem tud megjelenni a találkozón, tisztelettel javasolnám, hogy a jövőben a találkozót másik időpontban rendezzük meg. Már tavaly is a gólyatáborok, koleszos beköltözések etc. miatt nem tudott jönni néhány jótét lélek, ezért valami olyan időszakot kellene megcélozni ahol ezen dolgok még nem befolyásolnak semmit. Jelesül a kora nyári holtszezont tartanám ideálisnak a célra. Tudom, hogy ez ellen is van ezeregy érv, de talán jobb lenne. Vagy nem.

Persze, hogy jobb lenne, de nem mindenkinek. A szervezést nyugodtan át lehet venni. Kifogás mindig volt – van – lesz, vagy az időponttal vagy a helyszínnel. Aki el akar jönni az megoldja. Én már külföldről is haza utaztam csak ezért. Összeveszek a főnökömmel, utazok több mint 200km-t stb.
Összepakolni már össze lehet 2 héttel indulás előtt is (így is úgy is lesz ami kimarad a csomagból) Búcsúzgatás? Hová készülsz? Japánba 10 évre? Ne vicceljünk máááár! Nekem meg pont akkor a kisujjam fog fájni. Ja? és a leggyakoribb érvvel had’ éljek: túl messze van a helyszín!

Nem csak neked szólt a felvetés. Egyébként meg kivételesen igazam van és nem kell elnézést kérni. Miért kell mindig kifogásokkal elárasztani a témát. Jövök, nem jövök és kész. Inkább térjünk vissza a Lena – Rybak témára, az sokkal jobban érdekel! hm?

Na pont most fog meg ez a fránya rendszer-moderáció, de most idemásolva is megpróbálom elküldeni, csak a ctrl c-ctrl v miatt kimaradtak a smiley-k. Az alábbiakat írtam, csak néhány mosolygós/sírós fejjel. 😀

“Robi, a Facebook-csoportban pont ma kérdezte meg egy csávó, hogy ha gólyatáborból hazamegy egy nappal előbb, mert kevesli az ilyen teendőkre az egy darab augusztus 30-at, akkor visszatérítik-e neki a költségeket. Szóval ez nem valamiféle mániákus fogyaték vagy kifogás a részemről, kell az a nap az ilyesmire. Bedobozolhatnék mindent most, csak nem egy hétre megyek a Balatonra, hogy ami a dobozon kívül marad, az fedezni tudja az itthoni igényeimet. 😀 Most gólyatáborra pakolok. A búcsúzgatást meg nyilván ne úgy értsétek, hogy mindenkin végigjárok a városban, búcsúkönnyek, protokollintegetés az ablakból, stb. Nem Japánba megyek, nem Grönlandra, de egy-egy hétvégi hazautazás három hetente az azért elég nagy váltás lesz ahhoz, hogy most ne érezzem elegánsnak, hogy az egy napot, amit a naptár az anyai házban enged még töltenem úgymond, azt ne ott töltsem. Meg nem csak elegancia ez, a kis lelkemnek is fontos, hogy akkor a beköltözés előtt jelképesen még lezárjam itt a dolgokat, elköszönjek a kutyától, ebédeljünk egyet még így együtt az itthoniakkal, stb. És eljött az ideje, hogy visszautaljak a pakolásra, mintegy érzékeltetve, hogy a kettő érv milyen roppant módon súlyosbítja egymást. Most amiket példának mondtam, kívülről biztos nagyon piti dolgoknak tűntek, de szerintem kis empátiával már érthetőek is. Oké, maradok az országban, három órányira leszek csak Kv. city-től – lehet kívülről tökre semmiség, de a szept. elseje olyan változást fog hozni az életemben (bocsánat a dagályos megfogalmazásért), ami úgy érzem alátámasztja, hogy mondjuk “drasztikusan élem meg” a dolgokat. Azt meg csak apróbetűvel írom le a végére, hogy három nap alatt négyszer megtenni a Kaposvár-Budapest távot nem is három forint, de nem szeretnék ilyesmire hivatkozni, a fentiek nálam már önmagukban elég komoly akadályt képeznek. Utálok magyarázkodni, de ha már ezt lepötyögtem, Robi remélem, kicsit megértőbb leszel velem szemben. 🙁 Nem az év kifogását akartam kitalálni – az ennél hatásosabb lett volna és nem lett volna benne voltaképp “szabad” a 30-a + alapban nem hivatkoznék valótlanságokra. Csak veletek szemben szerintem ez így volt korrekt, hogy leírtam, mi az oka a távolmaradásomnak. Ha két hónapja lennék a fórumon és nem lettem volna még egy találkozón sem, akkor nyilván megspóroltam volna, de mivel már régóta kedvellek titeket, ezt így kívánta meg a lelkiismeretem, hogy megosszam veletek a pontos okot. Ha gúny jár cserébe, hát gúny jár cserébe.
Majd jövőre igyekszem elmenni, idén is szerettem volna, de tudomásul vettem, hogy az időpont üti az aznapi szilárd elképzeléseimet.”

Robi, a Facebook-csoportban pont ma kérdezte meg egy csávó, hogy ha gólyatáborból hazamegy egy nappal előbb, mert kevesli az ilyen teendőkre az egy darab augusztus 30-at, akkor visszatérítik-e neki a költségeket. Szóval ez nem valamiféle mániákus fogyaték vagy kifogás a részemről, kell az a nap az ilyesmire. Bedobozolhatnék mindent most, csak nem egy hétre megyek a Balatonra, hogy ami a dobozon kívül marad, az fedezni tudja az itthoni igényeimet. 😀 Most gólyatáborra pakolok. A búcsúzgatást meg nyilván ne úgy értsétek, hogy mindenkin végigjárok a városban, búcsúkönnyek, protokollintegetés az ablakból, stb. Nem Japánba megyek, nem Grönlandra, de egy-egy hétvégi hazautazás három hetente az azért elég nagy váltás lesz ahhoz, hogy most ne érezzem elegánsnak, hogy az egy napot, amit a naptár az anyai házban enged még töltenem úgymond, azt ne ott töltsem. Meg nem csak elegancia ez, a kis lelkemnek is fontos, hogy akkor a beköltözés előtt jelképesen még lezárjam itt a dolgokat, elköszönjek a kutyától, ebédeljünk egyet még így együtt az itthoniakkal, stb. És eljött az ideje, hogy visszautaljak a pakolásra, mintegy érzékeltetve, hogy a kettő érv milyen roppant módon súlyosbítja egymást. Most amiket példának mondtam, kívülről biztos nagyon piti dolgoknak tűntek, de szerintem kis empátiával már érthetőek is. Oké, maradok az országban, három órányira leszek csak Kv. city-től – lehet kívülről tökre semmiség, de a szept. elseje olyan változást fog hozni az életemben (bocsánat a dagályos megfogalmazásért), ami úgy érzem alátámasztja, hogy mondjuk “drasztikusan élem meg” a dolgokat. Azt meg csak apróbetűvel írom le a végére, hogy három nap alatt négyszer megtenni a Kaposvár-Budapest távot nem is három forint, de nem szeretnék ilyesmire hivatkozni, a fentiek nálam már önmagukban elég komoly akadályt képeznek. Utálok magyarázkodni, de ha már ezt lepötyögtem, Robi remélem, kicsit megértőbb leszel velem szemben. 🙁 Nem az év kifogását akartam kitalálni – az ennél hatásosabb lett volna és nem lett volna benne voltaképp “szabad” a 30-a + alapban nem hivatkoznék valótlanságokra. Csak veletek szemben szerintem ez így volt korrekt, hogy leírtam, mi az oka a távolmaradásomnak. Ha két hónapja lennék a fórumon és nem lettem volna még egy találkozón sem, akkor nyilván megspóroltam volna, de mivel már régóta kedvellek titeket, ezt így kívánta meg a lelkiismeretem, hogy megosszam veletek a pontos okot. Ha gúny jár cserébe, hát gúny jár cserébe.
Majd jövőre igyekszem elmenni, idén is szerettem volna, de tudomásul vettem, hogy az időpont üti az aznapi szilárd elképzeléseimet.

Robi, a Facebook-csoportban pont ma kérdezte meg egy csávó, hogy ha gólyatáborból hazamegy egy nappal előbb, mert kevesli az ilyen teendőkre az egy darab augusztus 30-at, akkor visszatérítik-e neki a költségeket. Szóval ez nem valamiféle mániákus fogyaték vagy kifogás a részemről, kell az a nap az ilyesmire. Bedobozolhatnék mindent most, csak nem egy hétre megyek a Balatonra, hogy ami a dobozon kívül marad, az fedezni tudja az itthoni igényeimet. 😀 Most gólyatáborra pakolok. A búcsúzgatást meg nyilván ne úgy értsétek, hogy mindenkin végigjárok a városban, búcsúkönnyek, protokollintegetés az ablakból, stb. Nem Japánba megyek, nem Grönlandra, de egy-egy hétvégi hazautazás három hetente az azért elég nagy váltás lesz ahhoz, hogy most ne érezzem elegánsnak, hogy az egy napot, amit a naptár az anyai házban enged még töltenem úgymond, azt ne ott töltsem. Meg nem csak elegancia ez, a kis lelkemnek is fontos, hogy akkor a beköltözés előtt jelképesen még lezárjam itt a dolgokat, elköszönjek a kutyától, ebédeljünk egyet még így együtt az itthoniakkal, stb. És eljött az ideje, hogy visszautaljak a pakolásra, mintegy érzékeltetve, hogy a kettő érv milyen roppant módon súlyosbítja egymást. Most amiket példának mondtam, kívülről biztos nagyon piti dolgoknak tűntek, de szerintem kis empátiával már érthetőek is. Oké, maradok az országban, három órányira leszek csak Kv. city-től – lehet kívülről tökre semmiség, de a szept. elseje olyan változást fog hozni az életemben (bocsánat a dagályos megfogalmazásért), ami úgy érzem alátámasztja, hogy mondjuk “drasztikusan élem meg” a dolgokat. Azt meg csak apróbetűvel írom le a végére, hogy három nap alatt négyszer megtenni a Kaposvár-Budapest távot nem is három forint, de nem szeretnék ilyesmire hivatkozni, a fentiek nálam már önmagukban elég komoly akadályt képeznek. Utálok magyarázkodni, de ha már ezt lepötyögtem, Robi remélem, kicsit megértőbb leszel velem szemben. 🙁 Nem az év kifogását akartam kitalálni – az ennél hatásosabb lett volna és nem lett volna benne voltaképp “szabad” a 30-a + alapban nem hivatkoznék valótlanságokra. Csak veletek szemben szerintem ez így volt korrekt, hogy leírtam, mi az oka a távolmaradásomnak. Ha két hónapja lennék a fórumon és nem lettem volna még egy találkozón sem, akkor nyilván megspóroltam volna, de mivel már régóta kedvellek titeket, ezt így kívánta meg a lelkiismeretem, hogy megosszam veletek a pontos okot. Ha gúny jár cserébe, hát gúny jár cserébe.
Majd jövőre igyekszem elmenni, idén is szerettem volna, de tudomásul vettem, hogy az időpont üti az aznapi szilárd elképzeléseimet.

Robi, a Facebook-csoportban pont ma kérdezte meg egy csávó, hogy ha gólyatáborból hazamegy egy nappal előbb, mert kevesli az ilyen teendőkre az egy darab augusztus 30-at, akkor visszatérítik-e neki a költségeket. Szóval ez nem valamiféle mániákus fogyaték vagy kifogás a részemről, kell az a nap az ilyesmire. Bedobozolhatnék mindent most, csak nem egy hétre megyek a Balatonra, hogy ami a dobozon kívül marad, az fedezni tudja az itthoni igényeimet. 😀 Most gólyatáborra pakolok. A búcsúzgatást meg nyilván ne úgy értsétek, hogy mindenkin végigjárok a városban, búcsúkönnyek, protokollintegetés az ablakból, stb. Nem Japánba megyek, nem Grönlandra, de egy-egy hétvégi hazautazás három hetente az azért elég nagy váltás lesz ahhoz, hogy most ne érezzem elegánsnak, hogy az egy napot, amit a naptár az anyai házban enged még töltenem úgymond, azt ne ott töltsem. Meg nem csak elegancia ez, a kis lelkemnek is fontos, hogy akkor a beköltözés előtt jelképesen még lezárjam itt a dolgokat, elköszönjek a kutyától, ebédeljünk egyet még így együtt az itthoniakkal, stb. És eljött az ideje, hogy visszautaljak a pakolásra, mintegy érzékeltetve, hogy a kettő érv milyen roppant módon súlyosbítja egymást. Most amiket példának mondtam, kívülről biztos nagyon piti dolgoknak tűntek, de szerintem kis empátiával már érthetőek is. Oké, maradok az országban, három órányira leszek csak Kv. city-től – lehet kívülről tökre semmiség, de a szept. elseje olyan változást fog hozni az életemben (bocsánat a dagályos megfogalmazásért), ami úgy érzem alátámasztja, hogy mondjuk “drasztikusan élem meg” a dolgokat. Azt meg csak apróbetűvel írom le a végére, hogy három nap alatt négyszer megtenni a Kaposvár-Budapest távot nem is három forint, de nem szeretnék ilyesmire hivatkozni, a fentiek nálam már önmagukban elég komoly akadályt képeznek. Utálok magyarázkodni, de ha már ezt lepötyögtem, Robi remélem, kicsit megértőbb leszel velem szemben. 🙁 Nem az év kifogását akartam kitalálni – az ennél hatásosabb lett volna és nem lett volna benne voltaképp “szabad” a 30-a + alapban nem hivatkoznék valótlanságokra. Csak veletek szemben szerintem ez így volt korrekt, hogy leírtam, mi az oka a távolmaradásomnak. Ha két hónapja lennék a fórumon és nem lettem volna még egy találkozón sem, akkor nyilván megspóroltam volna, de mivel már régóta kedvellek titeket, ezt így kívánta meg a lelkiismeretem, hogy megosszam veletek a pontos okot. Ha gúny jár cserébe, hát gúny jár cserébe.
Majd jövőre igyekszem elmenni, idén is szerettem volna, de tudomásul vettem, hogy az időpont üti az aznapi szilárd elképzeléseimet.

Imi talán majd kigyomlálja, ha lesz rá érkezése.
Sajnálom, hogy nem leszel ott, még nekem is függőben van a dolog (két további kollégám kidőlése miatt még kevésbé tudnak hiányolni a munkahelyemen, még arra a négy órára sem), de töltse el békével a szíved az, hogy méltóképpen inthetsz búcsút a szeretteidnek a nagyon kolesz éra eljövetele előtt! Zoknit pakolj bőven! Száraz legyen a lábad, mert különben a Mekong lezabálja! Ja, várjá’, az egy másik sztori…

Zoknit? Én nem hagyom magamon, Kovács Kati túl sokat bírálta az ötletet. 😀 A Mekong-sztorit most már meséld el, ha elhintetted… 😉

Jól korrepetálsz a valaha már látott, de azóta bőven teljesen elfelejtett filmek EPIC jeleneteiről. 😀

No, de Zoli! Nem gúnyolódtam! NEm ismersz eléggé? Ha még is úgy érezted akkor 3x annyi bocsi mint ahányszor nyomatékosan a tudtomra adtad az előbbiekben a mondandódat így a világ szeme előtt! 🙂
Bocsánat, hogy mindig magamból indulok ki…. Amikor katonának mentem 1 évre. A búcsúzkodást nem az utolsó napra hagytam, hanem az utolsó 3 hónapra! Az utolsó héten már nem búcsúzkodtam, csak izgultam. Szeptember 16.-n felültem a vonatra és Makedónia egyik rejtet szegletéig meg sem álltam (STIP-ig). Az első haza utam január közepén volt 4nap (ebből több mint kettp az oda-vissza út) a második pedig júliusban 10 nap). A következő év szeptember 17.-n már haza is értem, és rögtön irány a főiskola…albérlet….majd búcsúzás nélkül úgy távoztam otthonról, hogy 7 évig haza sem mentem. Hozzá kell tennem, hogy ez még az őskorban volt amikor még nem volt internet és mobil telefon, sőt vezetékes telefon sem sok helyen. Talán ezért is nehéz megértenem Téged és sorstársaidat. Félreértés ne essék: nem ítéllek el, csak más a mai kor gyermeke mint annak a kornak amelyben él éltem. Azt hiszem, hogy ez így is van rendjén. Biztos én is így gondolkodnék ha ma lennék oly fiatal mint te (ti). Megnyugtatásul és egyúttal felszólításképpen jövőre is lesz találkozó méghozzá a 10.! Megjelenés kötelező! Távolmaradás csak írásos orvosi (kórházi) igazolás ellenében fogadunk el! 😉 🙂

Na most megnyugtattál, ezek szerint nem haragszol vagy nézel le vagy ilyesmik. 😀 Akkor viszont én kérek elnézést, hogy éltem a gyanúperrel. Félreértettem a közlési szándékot. 🙁
Jövőre 10. találkozó? Nem is gondoltam, hogy már ennyi ideje “vagyunk”.

Jajj, de szép is a kollégiumba költözés!! Nekem ez az izgalom teljesen kimaradt 😛 Amikor 11 évesen koleszos lettem, még úgy fogtam fel, hogy táborozni megyek, amikor meg egyetemista lettem, csak az érdekelt, hogy milyen gyakran lehetek a szerelmemmel, ha a hétvégeket otthon kell töltenem 😀 😀

A pakolás egyébként is a leglényegtelenebb dolog a számomra, mindig előző este éjfél körül becsomagoltam, majd hetekig hordtam fel, amit otthon felejtettem 😀 De jó is a kollégium! 🙂 Viszont: most már bármelyik programon pikk-pakk ott (itt) tudsz lenni 🙂

Egyébként én is egy elég nagy kalandként tekintek a kolira és tele vagyok várakozással, ami magára Pestre is igaz… Meglátjuk. 🙂 11 évesen viszont irtó életképtelen lettem volna ehhez, bár most is az vagyok; az egyetlen szerencsém, hogy a férfiak nem mosnak/mosogatnak/vasalnak, így nincs esélyem mivel felsülni, hogy nem tudom szépen megoldani. 😀

Hogy micsodéééé? (a férfiak nem mosnak/mosogatnak/vasalnak) Ki fogja megcsinálni mindezt helyetted??? Anyuci utazik fel a kicsi fiához? Vagy lesz házvezetőnőd? c-c-c-c. Én is megtanultam mindezt amikor elengedtem anyukám szoknyáját! 😉
Ha gondolod szívesen tartok majd gyorstalpalót 🙂

Pitbull, a kora nyári időpont sem tökéletes, mert akkor meg vizsgaidőszak van július elejéig. Ezért volt többször nagyjából július első hétvégéjén a találkozó, de olyankor már sokan nyaralnak, átúsznak, vagy valamelyik IHB fesztiválon képezik tovább magukat stb.
Egyszerűen nincs jó dátum sajnos. Mindig lesz olyan, akinek épp nem jó. Olyan is, akinek úgy egyébként sohasem.

Az milyen lenne már, ha a rajongó ehhez igazítaná a programját!!!?? Persze, ha már jó előre ki lenne tűzve az időpont. És ha valami közbe akarna jönni, azt mondaná: Á-áá, nekem akkor már programom van!
De amíg itt még az is néha kérdéses, hogy egyáltalán rá fog-e érni nézni magát az Eurovíziót élőben, májusban…

U.i.: Akinek nem inge, ne vegye magára 🙂

Jó, hagyjuk az időpontot ott ahol van, aki jön az jön, aki meg nem jön az nem jön. Az is lehet, hogy én sem tudok menni, pedig jó lenne.

Sziasztok! Bocsi, hogy csak most írok, de jobb későn, mint soha. 🙂 Sajnos úgy tűnik, hogy én sem veszek részt ezen a találkozón sem, de nektek jó szórakozást kívánok és dokumentáljatok mindent mert a képekre kíváncsi leszek!

Úgy tűnik, nagyon nem akar összejönni ez a dolog, mert annak ellenére, hogy eldöntöttem, hogy én most megyek, mégse úgy alakult. Ráadásul pont Budapesten leszek aznap, csak más (életbevágóan fontos) ügyben, másfelé :/
Ha belátható időn belül végzünk, akkor lehet, hogy becsatlakozok, de nem hiszem, hogy ez a verzió túl valószínű lenne. 🙁

Legnagyobb szívfájdalmamra, de közbe jött valami, ami miatt nem tudok részt venni a találkozón. Higgyétek el, hetek óta erre készülök, de sajnos a munka közbe szólt. Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott. Kívánom, hogy érezzétek nagyon jól magatok, és, hogy meséljetek sokat.
Sajnálom, hogy nem találkozunk. 🙁

Comments are closed.