Tudósító: Szücs Zoltán
Forrás: eurovision.tv
Mind Adrian Lulgjurar, mind pedig Bledar Sejko nagy ismertségnek örvendő zenészek hazájukban. Identitet című, albán nyelven előadandó dalukkal – mellyel a tipikus „balkánrock” hangulatot fogják megidézni – májusban talán határokon átívelő, nemzetközi hírnévre is szert tehetnek.
A 32 éves Adrian egy albán családban nőtt fel, a Montenegró déli részén fekvő Ulcinj városában. Már általános iskolás gyerkőcként is afféle mini-rocker volt, ám efféle hajlamait ekkor tanulmányai miatt háttérbe kellett szorítania. Jogi diplomával (26 évesen kapta kézbe) a tarsolyában azonban már semmi sem akadályozta meg abban, hogy életét a szenvedélyének, az éneklésnek áldozza. Sokoldalúságát saját szavaival így jellemzi: „szeretem az ügyvédi munkámat, de amikor a színpadra lépek, egy más embernek érzem magam… Egy vadállatnak, egy Hulknak.”
2011-ben tette közzé első dalát, Te mori nje det címmel. A nagyközönség ezt örömmel fogadta számos albán fesztiválon, ami alapot szolgáltatott ahhoz, hogy a sorra következő kislemezéért (Evoloj) a legjobb férfielőadónak járó elismerést zsebelhesse be. Ez a Top Fest 9 néven elhíresült rendezvényen történt. A The Voice 2012/2013-as albániai kiadásában segéd énektanárként tevékenykedett, nem elhanyagolva a koncertekre szomjazó albán, koszovói, és montenegrói rajongóit.
Bledar Sejko (42) már közigazgatásilag is albán földön született, ráadásul épp a fővárosban, Tiranában. 12 évesen fogott először a kezébe gitárt, egyben meggyőződve hangszálai kivételes működéséről is. Tehetségét édesapja ismerte fel, és szülői kötelességének eleget téve ezt ápolni kezdte. Bledart kisvártatva egy zenetanár vette kezelésbe. Valószínűleg korán rivaldafénybe került volna, ám a kommunista hagyományok szorítása miatt erre akkor még várnia kellett… Talán így sodródott külföldre, hiszen első jelentősebb szereplésére 1987-ben, Törökországban került sor. 1989-ben már a kamerába mosolygott a Festivali i Këngës ezüstérmeseként – az előkelő esemény azóta is az Eurovíziós Dalfesztivál országos előválogatójaként szolgál. Itt annyira vérszemet kapott, hogy 1992-ben, 1993-ban, 2005-ben, és 2007-ben is visszatért a versenyzők sorába, de érdemleges siker csak a legutóbbi próbálkozását koronázta. 1990-ben, az albán történelem egyik legnehezebb évében egy decemberi diákmegmozdulás részvevője volt, majd hamarosan lebontották a politikai rendszer szorító falait. Közéleti pályafutása természetesen nem emésztette el annyira az idejét, hogy hobbijáról lemondjon, így ugyanebben az évben létrehozta a „Megahertz” együttest – nem véletlen a név, a zúzós banda nem spórolt a frekvenciával és a hangerővel.1997 után hat esztendőt töltött Itália földjén, ám ujjbőrének itt sem kellett nélkülöznie a gitárhúrok bársonyos tapintását. Eurovíziós szempontból sem kezdő, hiszen 2011-ben Aurela Gaçe produkcióját erősítette, az idei kihívás viszont minden szempontból komolyabb lesz: ezúttal mikrofonhoz is engedik…
Nos, számomra az új verzió nagyon sokat tolt a dalon, mondhatni bekerült a „szívesenhallgatom” dalok kategóriájába 😀
A tavalyi sikert szinte biztos hogy nem hozza, s véleményem szerint az elődöntőben marad.
Jah még annyit hogy Bledarról mindig Csernus doki jut eszembe XD és hogy 39/23
Én a „csernus doki” részét képtelen vagyok végig hallgatni. A többi hallgatható, nem rossz de maradhatnának az elődöntőben. 39/34
Szerintem ez egy kegyetlenül rossz dal, nagyon reménykedem h a döntő közelébe se fog jutni. 39/37
ÚJ verzió tényleg dobott egyet a dalon és nálam 5-6 helyet így előrébb is jött de még mindig azthiszem hogy ott marad az elődöntőben.
Érdekes az új verzió, de végül is jó lett. Bledar szerintem maradjon a gitárnál, bár így annyiból előnyös, hogy van kontraszt az elején (mondhatnám, hogy kész felüdülés, amikor Bledar után Adrian elkezd énekelni :D).
Nekem egyik kedvencem idén, szóval hajrá! 🙂
Szerintem ez az év egyik legrosszabb választása. Kejsi, Anjeza, Vesa, Hersi vagy Ardian sokkal jobban megérdemelték volna a győzelmet.Igaz hogy az új verzió jobb, de még így se lesz döntős (remélem).
Miért? Volt régi is?
Látszik, hogy későn kezdtem hallgatni a dalokat. Kivártam a végleges verziókat.
Én ezt nagyon szeretem, nálam top tizes. Imádom, hogy albánul énekelnek, hogy a tavalyi siker ad annyi önbizalmat nekik, hogy elhiszik, a saját nyelvükön is sikeresek lehetnek. Szeretem a rockos hangzását és szeretem alatta ezt a nagy vonós kíséretet. Olyan nagyszabású lesz tőle. A régi, élőzenekaros esc-ek hangulatát idézi.
Hajrá, hajrá! (Bár én is látom az előrejelzéseket …)
Igazából nincs sok különbség a két verzió között. Ami nekem elsőre feltűnt, az az, hogy ez jobban van keverve.
Ajánlom az élő felvételt, az nagyon jó, mivel az albánok nemzeti döntőjében élő hangszeres kísérettel mennek a dalok. 🙂
Nekem is sokat dob rajta a vonós kíséret. Nagy különbséget nem fedeztem fel a két verzió között. Énekhangilag remélem javulnak a versenyig, bár szerintem úgy fog járni, mint a 2011-es török dal.
TIPP: NEM döntős, elődöntő 14-17.
Nekem valahogy még mindig nem jön be. Kíváncsi leszek a norvég dal után mit fog produkálni. Nem hiszem, hogy döntőbe juthat.
Nálam: 15/17.
Tipp: nem lesz döntős, 14-17.hely között végez az elődöntőben.
Albánia továbbra is a kedvenc ESC-es országom Izland mellett, ugyanis valami megmagyarázhatatlan oknál fogva szinte mindig bejönnek a dalaik. Idén Izland egy fokkal jobb, de tetszik ez a szám is. Nálam 16/39, remélem döntős lesz.
Nekem nagyon tetszik! Sokkal jobb, mint a tavalyi borzalom.
39/3
Én elsőre nagyon szerettem ezt a dalt, de aztán egyre lejjebb csúszott a listámon, most már kívül van a 30-on… A zene nem rossz, de „Csernus doktor” teljesen elrontja és a többi rész sem hagy mély nyomokat.
Maga a hangzás bejönne, de a dallam nem igazán fog meg, az első refrén után már unalmas.
A legalulértékeltebb dal idén!! Az egyik kedvencem, végre nem egy uncsi ballada! (Mondja ezt az egyik legnagyobb ballada fan!:D)