Rajongói találkozó: 2012.07.07-én Budapesten

Tudósító: Klész Imre
Forrás: old.eschungary.hu

Elviekben most kellene következni a 7. rajongói találkozónak, amit minden év júliusának elején szervezünk. Mivel az idei Eurovízió döntőjének napján is szerveztünk egyet, így ez már a 8. találkozó lesz. A helyszín, a régen bevált Liszt Ferenc téri teraszok egyike ezúttal sem lesz biztonságos a könnygázveszély miatt, a Pólus Center megközelítése pedig sok budapestinek nehezen megközelíthető, így a KÖKI Terminálban fogunk idén találkozni.

A helyszín és az időpont:
2012. július 7 szombat 14:00, KÖKI Terminál
Gyülekező: a bevárlóközpont 1. emeleti információs pultjánál, ami a metróhoz vezető folyosón található.

Idén is lesz kvízjáték promóciós anyagokért, megbeszéljük az idei versenyt, újra szavazunk az idei dalokra és az old.eschungary.hu honlapot is lehet kritizálni. A találkozó kb 2-3 óra hosszúságú lesz. Akik még nem jöttek ilyen találkozóra, azoknak nem kell aggódnia amiatt, hogy nem fog megtalálni minket, biztos lesz néhány emberen Eurovízióra emlékeztető ismertető jel. Mindenkit szeretettel várunk, bárki jöhet!

95 Comments

Miért nem szervezitek a belvárosba az Euronézést és a rajongói találkákat? (Tudom, budapestiként csak hallgassak, mert ti még messzebbről jöttök, pusztán kíváncsiságból kérdem.)

A szervezésbe Te is beszállhatsz! 🙂 Csak zárójelben egy információ: tavaly Debrecenben volt a találkozó és volt aki Kaposvárról, Pécsről és természetesen Budapestről utazott, hogy ott legyen. Én úgy érzem, hogy Bp.-n bármely helyszín jó lehet. A KÖKI terminál pedig metróval mindenki számára jól megközelíthető helyszín.

Robek, az ilyen reakciók elkerülése érdekében direkt kiemeltem, hogy pusztán kíváncsiságból kérdem, semmi offenzíva! Tisztában vagyok vele, hogy az ország minden pontjáról érkeznek emberek és hogy relatíve közel vagyok a Kökihez.

Miért kell már megint véletlenül, a melegfelvonulásra tenni ezt??? Olyan visszás és, mintha a melegfelvonulás kísérőrendezvénye lenne… Nem méltó hozzá. Amúgy nincs bajom a melegekkel, de nem a felvonulás a megfelelő eszköz az elfogadtatásra… Az meg, hogy az Eurovízió meleg-sztereotípiáját erősítik, végképp nem értem…

Feuropablo, azt hiszem, nem belőlünk indultál ki. Eddig mindig ilyenkor csináltunk rajongói találkozót, a kiszámíthatóság kedvéért maradunk július elejénél. A hozzászólásod többi része pedig nagyon messzire mutat, nem is ebbe a fórumba való, de az, hogy a melegfelvonulás kísérőrendezvényének tűnik neked a mi találkozónk, kifejezetten sértő.

Sajnos vén tyúk vagyok :D:D …..az itteni huszonéves korosztályhoz képest. Azért majd túlélem valahogy. 😀 😉 (Reumakrém, tundrabugyi, etc.etc. 😀 )

A belváros tényleg jobb lenne, jobb a megközelíthetőség, jobb a hangulata. Szerintem.

KÖKI??!! :O

NOOOoooo!? Vén tyúk? Az hány éves? Talán 92? 🙂 Gyere nyugodtan, minden évben képviselteti magát minden korosztály. Olyan tízen éves is volt már találkozón akit az édesanyja kísért el ( ott hagyta a társaságunkban, majd néhány óra múlva jött érte), és természetesen a huszonévesek és harmincon túliak is megjelennek, sőőőt még 2 negyvenen túli is! 🙂 Érdekes úgy megvitatni az ESC-et, hogy személyesen hallhatod a különböző generációk szemszögéből a dalokat, no és a nyereményjátékban sok-sok érdekes infót tudhatsz meg! Pl. hogy a ’80-as vagy a 90′-es években az egyik izlandi válogatón a nyertes milyen ajándékot kapott, amellett, hogy képviselhette hazáját! Ki nem találtam volna, hogy biciklit vagy kaktuszt-e (a harmadikra már nem emlékszem). Szóval, jó buli lesz!

Nem arról volt szó, hogy a melegfelvonulást idén nem engedélyezik? Én mondjuk sosem problémáztam rajta, nem rosszabb, kihívóbb, mint pl. egy Love Parade.

A belváros tényleg hangulatosabb lenne, de pont a felvonulás miatt jogos, hogy ne ott gyűljünk össze, és a fenti cím megközelítése a metró miatt tényleg egyszerűnek tűnik. Bár nem én tűztem ki az időpontot, de a kiválasztásban valószínűleg az alábbi szempontoknak volt szerepe: a verseny után minél hamarabb legyen, a vizsgaidőszak után, nyaralások-átúszások, egyéb nyári programok előtt.
Buci-Bigyo, egy percig ne habozz! Bár nem szokott nagy lenni a létszám, a legkülönbözőbb korosztályok képviseltetik magukat. Ez is az egyik szépsége az Eurovíziónak!
Kicsit tényleg szerencsétlen az egybeesés a felvonulással, de Budapesten mindig van valami. Egyik héten melegek, aztán krisnások, aztán a jobbosok, majd a balosok, a szőke hajúak stb.

Ja igen…az indokok fele lehet,hogy rajtam szárad úgyhogy KÖSZÖNÖM!!!Aki habozik annak meg csak azt tudom mondani,hogy először én is “óvakodtam”(16 éves voltam,aztán ki tudhatja milyen szekta ez:D),de azóta minden éve elmentem és sosem hagynám ki smemi pénzért sem.Gyertek minél többen!!!

Erősen gondolkodom… jobban mondva, mindenképpen menni szeretnék, de nem rajtam múlik. Az egy dolog, hogy gőzöm sincs, mikor utazok esetleg, és merre (családi nyaralás, meg valamikor öcsémmel is megyünk keresztszüleinkhez, meg ki tudja, milyen lehetőségeim lesznek :D). (De legalább most a művészeti táborral nem esik egybe, bár lehet, hogy azt idén amúgy is kihagyom.) A fő probléma az, hogy egyedül nem engednek fel Pestre (mellesleg 17 és fél éves vagyok), a baráti társaságomban meg nincs hozzám hasonló elvetemült Eurovízió-rajongó. Egy megoldás lehetséges: ha apukám aznap nem dolgozik, és feljön velem, majd tesómmal elnézelődnek addig a városban. (Vagy, és ez a valószínűtlenebb eset, ha éppen akkor lenne valami anime con, akkor valószínűleg úgyis megy több ismerős Budapestre.)

Gyere el! Én is 17 és fél éves vagyok, és van egy osztálytársam, aki Ankarába ment németországi átszállással (talán Frankfurt, de nem esküdnék meg), repülővel, tök egyedül… Nem tudom, hogy az anyja féltette jobban, vagy mi, a baráti kör… Persze semmi baja nem lett! Ez meg Magyarország… 320 km észak-dél irányba, és 520 nyugat-keletre a maximális kiterjedése, vonattal nincsenek távolságok! Eltéveszteni meg átszállással is lehetetlen… Meg mindjárt jön a felsőoktatás, ha vidéki vagy, akkor valószínűleg koli… Tanulnunk kell az önállósodást!

Bocsi, hogy erőszakos vagyok, de tudom, hogy nem bánnád meg! Aztán szíved joga, hogy döntesz, csak próbáltalak a saját érdekedben meggyőzni!

Ha véletlenül kaposvári vagy, akkor még egyedül sem kell utaznod;) Bár remélem nem lesz város az országban olyan, aminek legalább a vonzáskörzetéből ne érkezne minimum egy ember! 😀 (Zoli lelkes.)

[Ankara, az igen *-* (Nagy álmom, főlem, hogy most már ismerős is van arrafelé)]
Én külföldre csoportokkal mentem, sulis meg városi stb., szóval volt felügyelet… nem az a baj, hogy én nem tudom, hogy menjek-e, mert mondom, az utóbbi kihagyott évek után már eltökélt szándékom, csak sehová nem szeretnek egyedül engedni -.- De már most elkezdem a rábeszélést, hátha 😀
Nem kaposvári vagyok, nagyon-nagyon nem, Miskolc 🙂

Na, ott úgyis szép a pályaudvar! 🙂 Érdemes minél többször felkeresni, a Tiszait a legszebb magyar állomások között tartják számon! Ha érted, mire gondolok…

Csengettyű, én mezőkövesdi vagyok, és azt megígérhetem Neked, hogy ha el tudok menni, akkor vállalom a felügyeleted 🙂 (Végülis ismersz… :), és 23 leszek addigra, szóval megfelelően nagykorú is). Hamarosan megtudom, hogy tudok-e menni, és aztán beszélhetünk róla 🙂

Csengettyű! Megértem, ha a szülők aggódnak elengedni a 17 éves lányukat a bűnös Budapestre egy vadidegen társaságba. Ha valami személyes/telefonos meggyőzés segít, bármire hajlandó vagyok. Bár igazán Zoli mamája lenne a megfelelő referencia arról, hogy nem vagyunk ön- és közveszélyesek.
Én vagyok itt a korelnök (ha nem tetszik valakinek a véleménye, megvonom tőle a szót), ha ez nekik garancia, megígérhetem, hogy leveszlek a vonatról, meg fölteszlek és közben vigyázok, nehogy rossz társaságba keveredj. Gyere el, jól fogod magad érezni!

Köszönöm mindenkinek, de szerintem ez megint kimarad 🙁 (Pedig már vagy negyedjére akarok menni…) Mert hogy “nem szükségszerű”, meg “ha éppen arra van dolgunk, akkor lehet, de külön azért nem csinálunk programot, egyedül meg nem mehetsz”, és különben is, “lehet, hogy itthon se leszünk”. Magyarul a szülői ellenállás dolgán megakadt a dolog.

Az 🙁 De érted, ilyen hülyeségeken, hogy “én ezt értelmetlennek tartom”, meg hogy meg tudjuk beszélni a versenyt itt is, nem kell ahhoz ilyenekre járni, meg hogy “nem hasznos”… áh. Mert az még hagyján, hogy ne járkáljak egyedül sehová, stb. (igen, mellékes, hogy másfél év múlva vagy minden vasárnap Pestre utazni, vagy tökegyedül leszek külföldön, ergo nagyon nem itthon leszek), de ezek az indokok már… hát nem is tudom.

Csengettyű, én még nem tudom hogy megyek-e, de tiszaújvárosiként akár Miskolcról is indulhatnék és szívesen a szárnyaim alá vennélek és együtt jönnénk haza is 🙂 Főleg hogy már a 30-hoz vagyok közelebb és nem a 20-hoz, hátha a szüleid is egy kicsit felelősségteljesebbnek tartanának így engem és rám bíznának 😀 Sőt ha kell, előtte le is vizitelhetnek a szüleid, bármikor fel tudok menni Miskolcra 🙂

Bár ez lenne az egyedüli baj, de ha apukám totál hülyeségnek tartja az egészet, akkor esélytelen. 🙁

Csenge, ez itt már nem a rábeszélés, meg a felajánlkozás, nem kell reagálnod rá semmit, csak nagyon kikívánkozik belőlem. Előre bocsátom, hogy nekem nincs gyerekem, sosem fogom tudni beleélni magam egy szülő lelkivilágába. De mégis, mitől félt egy szülő egy értelmes, talpraesett, épkézláb 17 éves lányt egy egynapos kiránduláson az ország határain belül? Manapság egy 17 éves gyerek már nem gyerek. Ez bőven az önállósodás, az elszakadás ideje. Egy éven belül érettségizel, egyetemre mész, nagy valószínűséggel másik városba, ahol teljesen önállóan kell létezned. Lassan meg kéne szokniuk, hogy csak egyedül mész bárhova is.

És mi az hogy nem hasznos? Rendben, nem angol nyelvi alapozó táborba hívunk és nem is az atomfizika aktuális kérdéseit fogjuk megvitatni, de minden, amibe ennyi energiát ölnek, az szerintem hasznos. Csak zárójelben: a gólyatáborba biztosan el fognak engedni, mert az a beilleszkedés szempontjából nagyon hasznos, holott a gólyatáborok egyetlen célja az alapos lerészegedés. Semmi más. A többi csak duma. Fedőtevékenység.

Üzenném minden “az egészet totál hülyeségnek tartó” apukának, aki már elfelejtette, hogy fiatalon milyen jó volt a legbanálisabb dolgokkal sok időt tölteni, hogy ez a honlap 6-7 éve működik. Én több éve folyamatosan itt voltam és megtapasztaltam, hogy az egyszer 13-14 évesen idetévedt és itt ragadt fiatalok, akik a “szemem láttára” nőttek fel, mennyit változtak. Hogyan finomodott a zenei ízlésük, laikusként hogyan találták meg az eszközeiket arra, hogy kifejezzék magukat egy témáról, a zenéről. Hogyan tanultak meg érvelni a véleményük mellett és tisztelni a másikét. Ha valami fejleszti az ízlést, a nyelvi kifejezést, a vitakultúrát, toleranciára szoktat és közösséget kovácsol, az igenis hasznos dolog.

Ne reagálj rá semmit, sejtem, hogy a nagy részével egyetértesz és nem is téged kell meggyőznöm. Ha nem tudsz jönni, sajnáljuk. De rajongói találkozó lesz jövőre is.

Erzsi, ez nagyon igaz, de szerintem Csengettyű is tudta ezeket, maximum azt nem sikerült ennyire jól megfogalmaznia otthon, hogy miért hasznos. Ami nem rá nézve negatív, egyszerűen a te szemszögedből látva hitelesebb, szerintem. Javaslatom: Csengettyű, Erzsi írását mutasd meg a szüleidnek.
Egy kicsit más nézőpontból én is mondanék egy pár gondolatot. “13-14 évesen idetévedt és itt ragadt fiatalok” – ezt magamra vettem. Kiráz a hideg, ha belegondolok, hogy indult a pályafutásom a fórumon. Olyan az egész, mint egy rossz vicc: valakivel (tacom?) arról vitatkoztam, hogy szerencsétlen dolog-e Csézynek egy helyben állnia, mert nem cipelik be a színpadra angyalok, és repdes velük. Ezt akkor komolyan gondoltam, most olyan, mint egy rossz vicc – ahogy az is, hogy mit műveltem az első olyan szavazáson, amin részt vettem. A 2008-as versenyt játszottuk le mi, és én az andorrai lányt és a lett kalózokat támogattam. Azóta, picit érettebb fejjel, ezeket már a gagyi kategóriába sorolom. Biztos sokan rossz szemmel nézték, hogy ez a taknyos itt okoskodik a hülyeségeivel, vagy szimplán jót röhögtek rajtam, én is ezt tettem volna, ne is tagadjátok, Erzsi és a többiek, megértem! Én mégis jól éreztem magam. Aztán 2008-ban megírtam az első cikket. Aztán jött a második, a harmadik, aztán kaptam egy szerkesztői címet. Mindig is szerettem az újságírást, hatalmas dolognak éltem meg, mintha elnökké választottak volna meg, kábé! A szerkesztőséget, hol aktívabban, hol passzívabban, azóta is csinálom, és ha valami állásinterjú van például (legutóbb a focifesztiválé…), akkor jól hangzik, hogy a suliújság mellett az interneten is jelennek meg cikkeim! És fantasztikus érzés! Dicséreteket bezsebelni… Szó szerint tudom idézni Erzsi elismerését, amit akkor írt, amikor egy kaposvári fesztiválról írtam ide… Ezek hatalmas élményt jelentettek nekem, adtak egy rakás önbizalmat, és gyakorolhattam egy hobbit. Nekem hasznos volt.
Picit a találkozókról: 2009-ben mentem el először. Annyira éretlen voltam, meg tök más volt a személyiségem is, szerintem akkor még maradhattam volna itthon. Utólag visszaemlékezve, bután és zavartan viselkedtem. Ott volt az eset a limonádéval… (Palackozott teszkós teát ittam helyette a Liszt Ferenc téren, ami azért elég puccos… Ráadásul egy teraszon! Mindenki más limonádét ivott. Ne kérdezd, mi volt benne a logika, szerintem valamire spóroltam…) Sok építő jellegű hozzászólást nem adtam, csak vigyorogtam, mint a jelye, és utána tudtam, hogy ultragáz módon viselkedtem, és teljesen depis voltam hazafelé. DE! Voltak dolgok, amikért érdemes volt elmenni. Kaptam bögrét, még mindig megvan. Na jó, darabokban, de ott van az íróasztalom polcán:) Meg amikről beszélgettünk, egy csomó mindent vissza tudnék idézni, mert annyira érdekes infók hangoztak el, amiket itt, a fórumon le se írt senki, médiában pedig nem jelent/nem jelenhetett meg. Azért már érdemes volt elmenni! A következő évben kihagytam. Volt valami jó kamuürügyem, meg szégyelltem is magam. Aztán tavaly elmentem Debrecenbe! Világot láttam, és visszatértem egy jó társaságba! Eljutottam az ország másik végébe, és nagyon jól éreztem magam! Ott már teljesen. Bár, hozzáteszem, azóta is sokat változtam, most már nem választanám a citromos sört az igazi helyett:) De teljesen élveztem a dolgot, és nem volt kétséges, hogy ezekkel az emberekkel a későbbiekben is találkozni AKARTAM! Fölmentem Pestre, együtt néztük az Eurovíziót, atom jó volt!!! Nem olyan, mint a kanapén, nagyon nem! Ezt át kell élni… Nem tudom elmagyarázni, higgyétek el, vagy hagyjátok rám…
Az újságírás, és a találkozók után egy harmadik érv: kapcsolatok. Már érintettem, hogy nagyon jó barátságok alakultak ki, és olyan emberekkel, akiktől bátran kérhetek segítséget. Csak egy példa: ott van Robi, aki ilyen találkozók esetén mindig biztosít nekem szállást, ír SMS-t, amikor éppen Csézy koncert van Kaposváron, és ha Pestre mennék, és nem is Eurovíziós ügyben, biztos fölhívhatnám, hogy segítsen tájékozódni. Ezért is érdemes volt! És ez egy példa volt, másnak is sokat köszönhetek! Szóval, nekem rengeteg mindent adott az eschungary.hu. Hogy hasznos-e? Nekem megérte:)

Jó hosszú lettem (bocsiiii!! – kikívánkozott), ráadásul ezek az érvek szinte fölöslegesek voltak, mert a legerősebb az, hogy te el szeretnél jönni… Ebbe kéne beleélniük magukat anyudéknak! 🙂 No, aludjatok még rá párat, meg ültesd ide a gép elé.

Fujj, de hosszú, én el nem olvasnám. Tudtam, hogy szelektálnom kellett volna, de ennyire nem tűnt brutálisnak úgy, hogy nem láttam át az egészet. Csengettyű, te azért mindenképp olvasd el! Vagy ne is te, inkább a szüleid:)
Telefonszámot adjak? Tudnék még beszélni a témáról.

Zoli! Mindenki nagyon örült, hogy eljöttél arra a bizonyos elsőre. Nem csoda, hogy zavarban van, aki először jön, hiszen azért páran már kicsit összeszokottabbak vagyunk.
A közös ESC-nézésen a csapat bővülésének már látszódott annyi hátránya is, hogy míg a max. 10 főnél még úgy ahogy le tudtunk ülni egy asztalhoz, és mindenki szólni tudott mindenkihez, itt már ez nehézkesebb volt, és őszintén szólva nagyon sajnáltam, amikor vége lett, és nem tudtam beszélgetni mindenkivel.

Jó érzés ilyen kommenteket olvasni, amilyen az Erzsié és a Zolié 😉 Én is megemlítem Robeket, ha ő nem jön el arra a bizonyos második rajongói találkozóra, akkor nem lennének kvízjátékok, miniturnék, DORA belépők, és valami ingyenes tárhelyen tengődnénk. Erzsinek pedig sikerülni szokott leverni a fejemről a rózsaszín szemüveget, hogy lássam a véres valóságot 🙂 A 2010-es horvát nemzeti döntőre szervezett túránk meg olyan kalandos és izgalmas volt, hogy azóta is emlegetem 🙂 Sokan vannak még akikkel szívesen találkoznék személyesen is, de hát kettőn áll a vásár. És mindig van bőven megbeszélnivaló, lehet hogy ismét fellángol az OGAE téma 🙂 Csengettyű, itt az ideje nekivágni az útnak! Utána meg jöhet a nemzeti döntőnk közös nézése!

Köszi Zoli a Többiek nevében is!Az eschungary-t én is fel szoktam hozni példának: rém rendes embereket lehet itt megismerni! Nem részletezném, ugye érti mindenki…?
Én talán 15 vagy 16 éves voltam amikor egyedül 2 hét alatt körbeutaztam Magyarországot, és akkor én még külföldi voltam!!! Indultam Szegedről Debrecenbe, onnan Miskolcra majd Budapestre és irány a Balaton part…
Az ESC nézése nálunk otthon családi program volt (1980-as évekről beszélek). Az én szüleim is szerették. Az apámmal nem oly rég még beszélgettünk is róla.
Kicsit szomorúan szoktam olvasni, hogy néhány fiatal szülei lehurrogják a gyereküket mert ezt a “haszontalan” és “hülyeséget nézi, kedveli 🙁 🙁 🙁
Szóval, Csenge hallgass Erzsire és Zolira és gyere el!

Zoli,ne fogd fel ilyen drasztikusan és is meg voltam szeppenve első alkalommal.Fogalmam se volt,hogy hoygan is kéne viselkednem és nekem azzal is bajom volt,hogy kit tegezhetek:D
Egyet mondj meg:mi az a jelye?Nagyon érdekel(remélem nem elírás)!

Isten őrizz, hogy megmutassa a szüleinek. Még örökre eltiltják inne, mint destruktív helyről, ahol rendes, szófogadó gyerekeket a szüleik ellen hergelnek. (Nem ez volt a cél! Bocs’! De láthatod, Csengettyű, ez benne a legjobb: közösségi élményt ad. Akár élőben, akár írásban.)

Jelye? Nem tudom, hogy hogyan kell leírni, mert mindenhogyan aláhúzza, szóval nem hiszem, hogy ez egy országszerte elfogadott, létező magyar kifejezés, és definiálni sem próbálnám meg. Gyanúm szerint élő tájszó lehet, mert erre, Kaposváron én rengeteget hallom, ilyen formában, mint én használtam… (Cö, látjátok, tudat alatt is somogyi paraszt vagyok!)

Amúgy Csengettyű, kárpótoljon, hogy – egyik kommented alapján – a szüleid veled megbeszéljék az Eurovíziót. Nálunk ez volt anya részéről:
1. elődöntő:
-Montenegró “jajj, ez legalább eredeti!” (Én meg egyetértően bólogattam, nekem TOP5 az a dal idén!)
-Izland: úristen’, milyen fogai vannak ennek a nőnek? Inkább bemegyek a szobába…
(Anya bemegy a szobába, legközelebb pont a Compact Disco előtti képeslapnál jön vissza a nappaliba, ami nálunk egybe van félig a konyhával, és jó hangosan nekiáll mosogatni. A Sound of our hearts végére ő is végez, és felhangon megkérdezi: “jól szólt?”, majd félszavas válaszommal megelégedve elmegy aludni.)
2. elődöntő:
-Szerbia: halkan nézi, mintha tetszene neki, de nem merné bevallani.
-Macedónia: egy darabig fintorog, járkál, majd a sikolynál kifakad: “Mi ez, hánynia kell???”
-Hollandia: na, ez is bolond, legalább annyira, mint az előző… És elmegy aludni:)

Zoli xD nekem kb a következő volt:

Montenegró: ez szörnyű, azonnal kapcsold el!
Izland: fintorgás végig, majd a végén egy nagy csend

aztán a görög dal volt az egyetlen, ami egy kicsit tetszett neki, ezt járkálás, fürdés követte, majd a nagyik tetszettek neki, és a Compact Discot utálja xD még mindig azon nyámnyog, hogy miért nem Tóth Gabi ment..

A második elődöntő egy szép kis járkálás, oda NEM figyelés volt részéről.. a döntőt pedig csak miattam Anggun dala utánig bírta, de onnan is úgy távozott, hogy az egész ESC szörnyűség xD

na majd jövőre 😀

Húúúú, hát köszönöm mindenkinek, de sajnos még így se, mert valószínűleg nem leszünk otthon, családi dolgok miatt. (Csak azt nem értem még mindig, hogy akkor miért nem lehetett ezzel kezdeni az érvelést, és kellett hallgatnom a “nem szükséges” és a “nem biztonságos” kezdetű dolgokat…)
Én tipikusan az a tizenéves vagyok, akinek mindig jeleznie kell, hogy hol van, ha valahová menni akarok, ami nem Miskolc, vagy nem délután van, akkor hatszor meggondolják, hogy elengedjenek-e, de még akkor se biztos. Másrészt, mint minden szülő, úgy gondolják, hogy az élet sok területén (tanulás, segítés otthon, józan gondolkodás, stb…) elvárható tőlem az önállóság, mert “már 17 éves” vagyok, na ilyen esetekben “még 17”. Értem én, hogy nehéz elfogadni, hogy felnő a gyerek, de szeptemberben már végzős leszek, télen nagykorú, stb… én is mondtam otthon, hogy másfél év múlva már hetenként fogok Budapestre vonatozni, esetleg ottani lakos leszek, vagy egy idegen országban fogok lakni, aminek a nyelvét se beszélem, mire válasznak azt kaptam, hogy azért az még másfél év… (ami szerintem egyáltalán nem sok). Szerintem az önálllósodásba az is beletartozik, hogy a gyerek tudjon vonattal utazni. (Úgyis muszáj lesz, jövőre nyelvvizsgánál meg rajz alkalmasságinál nem lehet eljátszani, hogy “apád dolgozik, egyedül meg nem mehetsz”, kocsiba ülni meg pláne nem fog miattam a család.)
Ami a hülyeség-nem hülyeség-hasznos-nem hasznos dolgot illeti, apukám érvelése úgy hangzott, hogy azt, hogy ki hogy nézett ki és hogy énekelt és hogy nézett ki, meg tudjuk beszélni itt, fölösleges elmenni ilyen rajongói dolgokra. Mondtam, hogy ez nem csak arról szól, hanem egy közösség is, persze, hogy nem akarta elhinni. És mondom én ezt olykor beilleszkedési problémákkal küzdő, gyakran antiszociális kamaszként! (Amúgy én is kölyökként kerültem ide, bár akkor még állandó internetkapcsolat nélkül, depressziós 14 évesként… a személyiségem és a zenei ízlésem változásán pont múltkor szórakoztam, régi naplómat olvasva, “úristen, de hülye voltam” mondatok és könnyezve nevetések váltották egymást :D) Egyébként úgy érzem, épp elég hasznos dolgot fogok csinálni nyáron (többek közt tanulni, nem is kevés dolgot), ráadásul nem azért, mert mondták, hanem mert én úgy gondolom, és személyiségfejlődést illetően is jól teljesítettem idén, tehát valami “haszontalan” is beleférne. Főleg, hogy bár nyári tennivalóim közül némelyik csakis az én kedvtelésemet szolgálja (de persze közben hasznos is :D), de ilyen “jaj de nagyon várom” esemény híján ingerszegény nyaram lesz. (Hiába aránylag nagy város, a kulturális lehetőségek igen korlátozottak – például tele van a város tök jó bandákkal, de pont itt nem nagyon fognak fellépni…) Ja és: szerintem ez az életkor abszolút a rajongás korszaka, szóval szerintem ez így normális 😀 (Különben is, már annyiból hasznos lenne, hogy megtanulnék vonatjegyet venni :D)

Fiatalok! Nagyon jól szórakoztam az írásaitokon. Aranyosak vagytok, okosak, viccesek. Sajnálni fogok mindenkit, akivel nem tudok találkozni. De azt hiszem a szülők tényleg jobb ha nem látják, miket írunk itt róluk a hátuk mögött. Nem lehet elvárni tőlük, hogy ugyanolyan lelkesedéssel figyeljék a műsort, mint mi. Én már megtanultam,hogy jobb nem ráerőltetni embertársainkra saját gumimacskánkat. Erre jó a találkozó: olyan emberekkel beszégetünk, akikkel fél szavakkal megértjük egymást, ugyanazokért a dolgokért lelkesednek, mint mi.

Csengettyű, az hogy tudni akarják, hogy merre vagy, hogy nincs parttalan éjszakai kimaradás, hogy engedélyt kell kérni az eltávra, az teljesen rendben van. Inkább ilyen legyen egy szülő, mint … Csak persze, van, amiben egy kicsit túlféltenek, de ez meg benne van a pakliban, foglalkozási ártalom. Jövő ilyenkor már érett nő leszel, túl az első önálló vonatozáson (a vonatjegy vásárlást kezdd a jegypénztárnál, az automatából való vásárlás a gyakorlott vonatozókat is próbára teszi), ha még kitart a rajongás, bepótolhatod a kimaradt 5 év találkozóit.

Elvileg jó!! Utána való héten leszek elfoglalt (focifesztiválos csapatterelés újra, azt is annyira várom!), meg előtte, de itt éppen szabad vagyok, azt remélem… Szuper! Aztán jöjjetek el minél többen! (Balkány!!! :D)

Amúgy miért nem Debrecen?

Köszi Zoli :)) Ha Debrecen lenne, akkor valószínűleg elmennék, de így még képlékeny. Semmiképpen nem hagynám ki, mivel tavaly nagyon jó volt, még ha csak a találkozó töredékrészét töltöttem veletek, de csak ajánlani tudom mindenkinek. Az a dolog van még, amin függ, hogy be van tervezve nekem egy kis egy-hónapos dél-afrikai kiruccanás, ami még a találkozón való részvételemtől is képlékenyebb, de ha annak meg lesz az időpontja, és megyek, akkor nagyon remélem, hogy nem sok minden állíthat meg :DDD

Ne haragudjatok, késő van, meg nem is ide tartozik, meg ultragáz…Most ahogy megláttam a Balkány szót, előtte meg Milan Stankovicot hallgattam…Szóval Máté, nem énekelted még viccből, hogy Balkány, Balkány, Balkány, ovo je Balkány????
Bocsánat!:D

Meg Elenától a “The Balkány Girls”, Transbalkányika (NF Moldova 2012) “Balkány Riders” illetve Karolina Goceva “Mojot svet”-jében: … edna dusa Balkányszka :DD Viccen kívül: gondoltam már rá 😉

Serinon, most nagyon-nagyon örülök! A miénk idén nem lesz olyan mega–giga mint amilyen tavaly volt (tavaly a rajongói találkozóba még beépítettünk egy falunap látogatást is Wolf Kati koncerttel, esővel és házi pálinkával) pályázati pénz hiánya miatt.

És milyen jó volt! Én nagyon jól éreztem magam tavaly Debrecenben, igazán egyedi volt a tavalyi találkozó. 🙂

A VasutasVízió tiszteletét tenné, ha nem bánjátok 🙂 (csak kapjak mp3 felvevőt.. adásszüneti időszakban nem egyszerű az eszközigénylés a PPKE-BTK-n…)

Lehet, hogy el tudok jönni 🙂 Mert az időpont is jó lenne és a helyszín is 🙂 Ez lenne az első rajongói találkozóm 🙂 Kaposvárról jönnék 🙂

Ha nem megyünk akkor párom szüleihez vidékre igyekszem tiszteletemet tenni! Nekem is az első találkozó lenne 🙂

Most már biztos, hogy ott leszek 😉 Első rajongói találkozóm! 😀 Yuppppppppppppppppííííííííííííííííí 😀 Mr. Eurovision Kaposvárról 😉

Sziasztok! Most már tutira idén sem érek fel hozzátok. Egészségügyi okok vannak. (Tegnap szemműtétem volt). Pedig már jó lenne találkozni veletek. De ami késik az….

Ugye eddig még sosem látott kérdések lesznek a kvízben? Lehet hogy magammal hozom a puskát, mert a kezembe akadt az egyik korábbi találkozó totója. Csak azért, hogy tudjam, hogy az 1968-as spanyol dalban hányszor szerepelt a “la” szócska, vagy hogy melyik ország csúszott le a legelső dalversenyről mert elnézte a jelentkezési határidőt, vagy hogy ki volt az a versenyző, aki először énekelt ülve a verseny történetében 🙂

A kaktuszt se felejtsük el megemlíteni, micsoda fődíj lehetett!!! 🙂 Szívesen megnézném az énekes fejét amikor a kezébe nyomták 🙂

Igen, természetesen új kérdések lesznek, úgyhogy a korábbi totót magaddal hozhatod ugyan, de szerintem nem fog sokat segíteni. 🙂

Már látom, ahogy Attila ássa a gödröt a székeink alá, csapóajtóval, aztán tereli be a gödörbe az alligátorokat…vagy inkább azokat a bizonyos mókusokat, amiket itt annyit emlegettek már!

Ha már a régi kérdéseken nosztalgiázunk, jelzem nekem is deja vu érzésem van: a 2007-es találkozót is a 40 fokos hőségriadó idején tartottuk.

Nem, tudtommal ugyanazt használtam.
Imi, segíts! Már úgy megszoktam a régit. Olyan szemüveges okostojás. Amilyen vagyok.

Oké, sztornó. Úgy látszik visszaállt.

“Bárcsak minden ilyen egyszerűen megoldódna!”
(Woody Allen abban a filmben, amelyikben a mókusokat említi.)

… és erre kiderül, hogy az előzetes tervekkel szemben pont itthon leszek mégis. (Persze így se mehetek, de ezt szerintem tudjátok :D)

Ezt a Kávézó rovatba kellett volna írnod.Azért lett az létrehozva,mert sokan az aktuális cikkhez írtak olyan dolgokat amihez nagyon nem volt köze a cikknek és ezért lett a Kávézó hogy oda bárki bármit írhat.

Jó, most aki eddig nem volt nagyon az oldalon annak honnan kellett volna ezt tudnia??? Utána rákerestem és megtaláltam miről is beszéltek :D!

Most ideges vagyok, szóval lehet, hogy összefüggéstelenül fogok fogalmazni. Nem megyek a találkozóra.

Az előbb beszéltem telefonon drága édesapámmal. Az a helyzet, hogy ez a hétvége láthatásos lesz, és mondtam neki, hogy egy picit variáljunk rajta. Méghozzá úgy, hogy én szombaton nem leszek, de mivel hétfőn ő szabadnapos, meg én is ráérek, a szombat helyett hétfőn lennék ott, aztán megvan a hétvége. Először azt mondta, ő sem csinál semmit hétfőn, aztán kérdezte, hogy minek megyek Pestre. Mondtam, hogy a szokásos éves Eurovíziós találkozóra. Erre ő, hogy az már egy hónapja megvolt. Aztán elmagyaráztam neki, hogy ez nem az lesz, de közben felhergelődött, és lehordott, hogy nem kell Eurovíziózni, meg hogy az ilyesmit szervezzem olyankor, amikor anyámmal vagyok, mert neki két hetente egy hétvége jut, egyébként meg be sem nézek hozzá, meg ilyenek, szóval megyek szépen hozzá, oszt’ punktum. Ez volt a zárszava… Most írnék még egy pár szép dolgot róla, mert az utóbbi időben folyamatosan megbukik apaként, de ez talán nem a családi ügyek fóruma… Önző, pitiáner, erőszakos, buta ember. Néha nagyon arcon tudnám csapni, pedig tudjátok, milyen jámbor vagyok:S

Nem voltam a héten internet közelben, most olvasom, hogy nem tudsz jönni. Nagyon sajnálom. Remélem, lassan kinősz a kötelező láthatás időszakából, lassan időszerű lenne, ha te dönthetnél arról, hova mész el és hova nem. Örüljünk annak, hogy a nemzeti döntőn meg a közös eurovízióra eljöhettél. Ne aggódj, leszel még nagykorú, többet is, mint szeretnéd.

Comments are closed.