Düsseldorf túra: első nap

Szerző: Klész Imre

Megérkeztünk végre Düsseldorfba, a 2011-es Eurovízió helyszínére. Bár nem állítom, hogy jobb tudósításokat fogunk tudni csinálni, mint 2008-ban Belgrásban, igyekszünk kihozni magunkból a legtöbbet. Igazából úgy gondolom, hogy a mai napon letudtuk az összes létező kellemetlen eseményt, remélem, a kinttartózkodásunk ezután csupa rózsaszínű lesz.

Amikor megérkeztünk az aréna közelébe, nagyon nehezen találtuk meg a jó parkolóhelyet, mert nincs igazából kitáblázva rendesen, hogy merre tartson az autós. Hacsak nem tanulta meg kívülről az Eurovízióra kiutazóknak szóló tanácsokat. Az aréna környéke úgy néz ki, mint a BNV vagy logisztikai központok csoportja. Nagy csarnokok és tágas szellős elrendezés jellemzi a területet. Amikor megérkeztünk az aréna mögötti parkolóba, egy füves területre irányítottak minket. A hétfői első főpróba előtt másfél órával érkeztünk meg. Körülbelül 45 percbe került az, hogy megtaláljuk az akkreditációs központot. Hiába indultunk el időben, a szomszédos Interpack nevű nemzetközi csomagolástechnikai vásáron kötöttünk ki. Na jó, utána visszafordultunk, és láttunk a parkolóba egy csomó delegációt furikázó buszt. Itt szerettünk volna csinálni egy vicces videót arról, hogy a magyar delegáció buszának bejáratát már megtaláltuk, de az arénáét még nem. Végül egyik sem lett meg. A gyalogolás után végre megtaláltuk az akkreditációs konténereket. Csapatunk egyik tagjának nem találták az akkreditációját, így hosszas telefonálgatás után végül mégis sikerült elrendezni a dolgot. Másokkal is történt akkreditációs baki, sokan órákat várakoztak azért hogy minden baj megszűnjön. Közben befejeződött az első nyilvános próba, így kihagytuk. A következő probléma akkor adódott, amikor kiderült, hogy nem alkalmas az akkreditációnk arra, hogy dolgozhassunk a sajtóközpontban. Nagyon le van korlátozva a mi tartózkodási területünk, így csak a Kánaánon kívül lézenghettünk. Sokszor még ott sem. Rajongók nem ücsöröghetnek a sajtóközpontban, a nemzeti tévések nem filmezhetnek az arénában. Sokan az akkreditációs konténer melletti réten készítettek interjúkat, a norvég énekesnővel készített interjút az egyik tévéstáb a zöld mezőn. A mi akkreditációnkhoz nem tartozik akkreditációs postafiók sem, így a rajongói találkozóra nem tudunk majd vinni megnyerhető relikviákat, vagy nem tudunk szóróanyag-bemutatót tartani. Hacsak nem történik valami csoda. Persze az akkreditációnkhoz járt egy ajándéktáska, amiben Metro toll, kis csokoládé, ehető gumiemberek, jegyzettömb és Vodafone SIM kártyák voltak. Persze kinyomtatott eurovíziós olvasnivalók is vannak benne. Mivel a csarnokok hatalmasak és a parkoló is nagyon nagy, az autótól 20 perc gyalogtúra után tudunk bejutni.
Maga a sajtóközpont nagy és könnyen belátható. A hely külső részén talponálló internet, Vodafone stand, OGAE rajongói pult és az akkreditációs postafiókok előtt látható pult található. A központ mögött van egy eléggé nagy terem, ahol ételt és italt lehet fogyasztani. Igazából nagy nyüzsgést az étteremben és a sajtóközpont küzdőterén látni, egyébként eléggé kevés emberrel találkoztunk.
Igazából a helyszíni OGAE szavazás volt az érdekes: Azerbajdzsán vezeti az első elódöntő toplistáját. Persze az elő elődöntőre kétszer annyi szavat érkett. A mi Katink belépéskor hetedik, később 6. helyre jött fel. A Vodafone pultnál említették az eladók hogy szeretik Katit, az ma este kiderül. A magyar dal reakciói vegyesek. Ismét nem lesz könnyű bejutnunk  döntőbe. Figyelembe kell venni hogy az 5-6 nagyon jó és jól értékelt dal mellett  mindig be szokott jutni 4-5 olyan dal is, amit senki sem látott döntő esélyesnek. Sokak kezdik emlegetni a Kate Ryan szindrümát Katival szemben, ami ad egy kis negítív szájízt.
Holanp körülnézünk az euroklubban, Még egy kolléga csatlakozik hozzánk, utána irány az aréna.
Nagyon bürokratikus és rugalmatlan szolgáltatást tapasztaltunk a helyszínen. A német precizitás már nem a régi.
Körülbelül ennyi mostanra, holnap folytatódnak az élő főpróbák és este 9-kor első elődöntő az m1-en Düsseldorfból élőben, Katival!

9 Comments

Nos, nekem valszeg kellően fura az ízlésem, de számomra az azeri dal a csoportban a legjobb dal a Katié után 🙂

(hangsúlyozom, számomra 🙂 személyeskedést csak mértékkel 😀 😀 😀 )

Kate Ryan esete teljesen más volt: akkor még nem volt zsűri! Charlotte Perrellit is megmentették egy hasonló számmal, ránk meg már 50 %-ban ők szavaznak, úgyhogy szerintem nem kell tartani a Kate Ryan-szindrómától 🙂

A másik pedig hogy Kate Ryan dala nem volt jó! ennyire egyszerű, az egy gyenge dal volt! nem is értem miért tartották esélyesnek, valszeg nem a dal miatt hanem Kate Ryan neve miatt! Ennyi!

Kezdem azt gondolni, hogy ezt a KateRyanezést azért csinálják, mert szeretnék, ha az ő sorsára jutna Kati… Tartanak tőle és ezért lépten-nyomon, minden esc oldal ezt a dolgot emlegeti… Szerintem az sem tetszik nekik, hogy Kati dalát már a svéd, norvég és finn chartokon is játsszák, míg a a legesélyesebbek közül senki nincs még a fasorban sincs… Arról nem is beszélve, hogy megnyerte az OGAE szavazást, nyert egy díjat a német rádióhallgatók által és a svéd panel is odáig volt a dalért… Nem gondolom győzelmi esélyesnek a dalt bizonyos okoknál fogva (bár szerintem is abszolút a legjobb dal a mezőnyben), de azért ha nem jut döntőbe, akkor az több, mint durva…

Ez a visszájára is fordulhat! 😀
Attól tartanak, hogy Kate Ryan sorsára jutunk ezért aki szeret minket az szavaz ránk nehogy kiessünk!
😀

Comments are closed.