Naptár

2014. február
h K s c p s v
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425262728  

Kategóriák

Recent Posts

Legutóbbi hozzászólások

Fórumlista

Fool Moon: Az acappella éneklés popzenei műfaj is tud lenni

fool_moon_eschungary_2014Szerző: Sebők Judit

A Fool Moon talán az egyik legmegosztóbb produkció az idei Dalban. Előadásuk és egyedi stílusok lenyűgöző, de maga a dal már nem örvend osztatlan sikernek. Az viszont biztos, hogy külföldön sokan kedvelik őket, így történt, hogy elkészült az alábbi interjú egy nemzetközi blog kérésére. Miért döntöttek úgy hogy a reflektorfénybe lépnek? Mennyit próbálnak egy fellépés előtt? Hogyan látják a saját esélyeiket? Az alábbi interjúból mindenre fény derül, az együttes egy tagjával, Németh Miklóssal beszélgettem.

Voltatok már vokalisták az Eurovízió színpadán. Tavaly A Dalban extra produkcióként léptetek fel. Mi adta meg a végső lökést ahhoz, hogy a főszerepre, hazánk képviseletére pályázzatok?
Az acappella eredendően egy feldolgozás műfaj, mi pedig a Fool Moon stílussal szerettünk volna már továbblépni ezen a besoroláson. 2 évvel ezelőtt felkértek bennünket a Sherlock Holmes nevében című, nemzetközileg is sokat vetített ifjúsági film főcímdalának megkomponálására és előadására, amelyet nagy örömmel vállaltunk. Ez volt az első lépés afelé, hogy saját dalokat írjunk a saját műfajunkon belül. Ez olyannyira jól sikerült egyébként, hogy nemrég jelent meg egy amerikai Best of Acappella 2013 válogatás lemezen.
Az együttes tagjai régóta szerepeltek többféle minőségükben az Eurovízió színpadán, és most találtuk elég érettnek a Fool Moon-t arra, hogy hangzásában is fel tudja venni a versenyt az összes többi, igen nagyívűen meghangszerelt pop dallal.
További szerencsés véletlen, hogy Bella Máté zeneszerző és menedzsere megkeresett minket, hogy Máté kifejezetten számunkra szeretne dalt írni a 2014-es Dal-ra.

A tehetségetek megkérdőjelezhetetlen, az előadás pedig pazar volt az elődöntőben. Acapella csapatként milyen előnnyel vagy épp hátránnyal indultok?
Magyarországon még nagyon kevesen tudják azt, amit mi 13 éve próbálunk megmutatni minden fórumon, hogy az acappella éneklés popzenei műfaj is tud lenni, ahol nem hiányzik a hallgatóknak semmilyen hangszer, és ugyanúgy lehet rá táncolni és bulizni. Az egyik hátrány ez tehát – hogy a hazai közönség és média még mindig nehezen tudja hova sorolni a formációt, valamint „nem hisz a saját fülének”, amikor hallja.
A másik hátrány pedig az, amely egyben a produkció nagy előnye is: a verseny egyik feltétele, hogy az alap nem tartalmazhat emberi hangot. Így tehát csak magunkra számíthatunk a színpadon, minden, amit a tévénézők hallanak, élőben kell, hogy létrejöjjön, így nagyobb a tévesztés lehetősége, több a hibafaktor, viszont a dicsőség is nagyobb, ha minden tökéletesen sikerül.
Egyébként hátrány még a tévék hangszóróinak tökéletlensége is, ezt Gundel Takács Gábor is hangsúlyozta egyik felkonfjában, hiszen emiatt a tévé előtt ülők lemaradnak egy igen fontos hangtartományról, hangzásról, amely élőben viszont élvezhető. Mi pontosan ezért szoktuk mindig mondani, hogy aki teheti, hallgassa meg az együttest élőben is, és garantáljuk, nem az lesz számára az utolsó!

Volt már hasonló próbálkozás pár éve a belgák részéről, de az nem volt eredményes. Mi lehet a ti erősségetek?
Az európai acappella világban, amelynek mi is aktív tagjai vagyunk már lassan 10 éve, a belga csapat kijutása egyáltalán nem volt kudarc, sőt, felhívták a figyelmet arra, hogy ez a műfaj egy létező dolog, és bizonyos együttesek igen profin tudják művelni.
A mi erősségünk szerintem az, hogy magyar kórusokból, kórusmúltból érkeztünk, nem jelent nehézséget számunkra a tiszta intonáció és együtthangzás. A produkció legnagyobb erőssége szerintem a teljesen élő előadásmód, a modern, innovatív hangszerelés, valamint egy nagyon pontosan kitalált csettintős-tapsos koreográfia. A dal erőssége pedig a könnyen megjegyezhető dallam és refrén.

Az It can’t be over egy fülbemászó, kellemes dal. Miért pont ezzel neveztetek?
Bella Máté zeneszerző kérte fel a Fool Moon-t, hogy számunkra komponálhasson dalt, mert tetszett neki a Fool Moon hangzása, fiatalossága, eleganciája és előadásmódja. Párhuzamosan egy másik dallal is készültünk, amely a Fool Moon vidámabb oldalát mutatja meg, de az It Can’t Be Over bizonyult hatásosabbnak.

A legtöbb embernek valószínűleg fogalma sincs arról milyen nehéz egy ilyen produkciót összerakni, ahol a hangszerek is ti vagytok. Hogyan zajlik egy próba, egy felkészülés? Mennyi munkátok volt abban, hogy múlt héten az It can’t be over úgy lett előadva ahogy a közönség láthatta?
Mi általában hetente-kéthetente egyszer szoktunk próbálni, ha fellépésre készülünk. Ebben az esetben rövid volt az idő, egy hónap alatt kellett teljes egészében kidolgozni a látványt, a hangot, a koreográfiát, így heti háromszor-négyszer is összejöttünk.
Először mindenki megtanulta a szólamát kívülről, szöveggel. Az első próbák azzal teltek, hogy összeraktuk a szólamokat, kikísérleteztük az innovatív hangzásképeket, effekteket. Amikor ezt már elég biztosan tudtuk, elkezdtük megtanulni a csettintős-tapsolós ritmusképletet. Ez önmagában is elég nagy kihívás volt, mindenkitől sok önálló, otthoni gyakorlást is igényelt. Amikor ezt már mindenki tudta úgy, hogy nem kellett rá odafigyelnie, ráénekeltük a szólamainkat, és együtt énekeltük, számtalanszor, körbe-körbe.
És amikor már úgy gondoltuk, biztonságban érezhetjük magunkat, a koreográfus (Tihanyi Ákos) elkezdett a mozdulatainkkal, színpadi felállással dolgozni, később pedig erősítéssel és mikrofonokkal tökéletesítettük a hangzást. Igen intenzív volt az elmúlt egy hónap, de nagyon megérte.

Mi a vélemény a konkurenciáról? Kit tartotok a legnagyobb esélyesnek, kinek a dala áll hozzátok a legközelebb?
Nagyon sok ígéretes dalt hallhattunk az elődöntőkön. Az együttes nagyon szurkolt Gájer Bálintnak, Polyák Lillának, többeknek tetszett a New Level Empire, de ujjongtunk és egyetértően bólogattunk, amikor élőben meghallgattuk Király Viktor dalát is. Az én személyes kedvencem pedig a Honey Beast.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ki a legesélyesebb. A zsűri pontszámaiból és a netes szavazásokból ez úgyis kiderül.

Mennyire követitek figyelemmel a fesztivált? Korábbi évekből volt kedvenc?
Gergő külön is indult A Dalon tavaly, neki nagyon drukkoltunk. Nekem a legutóbbi személyes kedvencem pedig a Waterloo volt az Abbától.
De a viccet félretéve, tavaly én Dániának drukkoltam, mert nagyon tetszett a daluk vidámsága és gondtalansága. Szerencsére nem voltam ezzel egyedül!

2 hozzászólás Fool Moon: Az acappella éneklés popzenei műfaj is tud lenni

  • Momo

    Én szívem szerint őket küldeném Dániába! Garantáltan nagy sikerük lenne. Egyszerű, gyorsan megjegyezhető, fülbemászó dal, remek hangok, jó koreográfia, profi előadás. Büszke lennék, ha ők képviselnék Mo.-t!

  • 2011-ben a svájci selejtezőn volt a The Glue – Come What May. Az is acapella volt és nagyon jó is volt.