Blog: Eufórikus győzelem

Szerző: Klész Imre

Nem szeretem az olyan éveket, amikor előre megjósolható a végeredmény. Viszont a svéd Loreen megérdemelten nyert, és remélhetőleg megmentett minket a következő évi asszonykórus-inváziótól. A mi dalunk is döntős, olyan országokat utasított maga mögé, hogy csak pislog az ember.

Az idei év Eurovíziós füllel hallgatva tekintetben olyan volt Magyarországon, mint amilyennek lennie kell mindig. Nagy-nagy köszönet Wolf Katinak azért, hogy az ő dalával végre sikerült megfelelő pályára állítani a versenyt itthon. Kaptunk egy három fordulós nemzeti döntőt, sőt megvásárolható albumot a nemzeti döntők dalaiból (akinek nem volt pénze erre, az a legjobbakat hallgathatta újra és újra a rádiók műsorában – még jelenleg is tart, az escradio.com-on rengetegszer adják ezeket). Jövőre újra lesz A Dal, remélhetőleg a közönség nagyobb beleszólási lehetőségével. Persze értem én, a 2008-as nemzeti döntőnk után nem merték megint a közönség kezébe adni ezt a lehetőséget, viszont akkor nem is voltak maximalizálva az egy telefonról elküldhető szavazatok száma. Az idei szavazásnál maximalizálva volt, ráadásul az alapdíjas szavazóvonallal szavazásra késztethették azokat a nézőket is, akik idegenkednek a 200 forintos SMS-től. Nagyon jó volt látni, hogy az elődöntőből továbbjutók próbáltak változtatni az előadásukon. Talán egy kosztümös főpróba sem ártott volna a fordulók előtt, illetve az, hogy a főpróbát ne zárt ajtók mögött csinálják. Az újságírók is láthatták volna és a versenyzők is, hogy hogyan néz ki a produkciójuk. Az elődöntő és a döntő produkcióinak egybevetését tekintve sajnos volt akinek nem sikerült a pozitív fejlődés a zsűri hatására, pedig az idei nemzetközi mezőnyből hiányzott ez a magyar nyelven éneklő hurrikán. Nagyon sok jó produkciót láttunk, végül egy nagyon szép, mély gondolatokat közvetítő dalt küldtünk. A Compact Disco volt a 2012-es Eurovízió magyar versenyzője.

Olyan sem volt még, hogy a magyar versenyző el tud fogadni nagyon sok felkérést vendégszereplésre, illetve képernyőt kaptak az együttes versenytársai is. Ezért is jár egy nagy gratuláció! Az előző évi fogadóirodák/előrejelző szaklapok melléfogásai miatt extra gyanakodva figyeltük, hogy mik az idei esélyek.

Magyarország az elődöntő küzdelmeit sikerrel vette, viszont 16 ország elbukott a versenytől a két selejtező során. A Compact Disco olyan országokat utasított maga mögé, hogy csak pislog az ember. Az első elődöntőben Magyarország kedvence Finnország svéd nyelvű balladája volt, így egyáltalán nem meglepő azok csalódottsága, akik rájuk szavaztak. A magyar csapat példamutató módon összebarátkozott Szlovákia versenyzőjével, sőt további együttműködést is kilátásba helyeztek. Ebből is kitűnik, hogy a zene értelmesebb párbeszéd két ország között mint a politikusok felelőtlen és populista, sokszor károkat okozó nyilatkozatai. Sajnáljuk Miro, hogy nem jött össze, Ti is megérdemelnétek már egyszer egy döntőbe jutást! Rendezzetek újra nemzeti döntőt a jövő évi versenyre, én csak ezt kívánom!

A magyar szavazók 3. helyezettje, a svájci csapat is kiesett az elődöntőből, az ő produkciójukat Moldova és Olaszország díjazta 8-8 ponttal, persze szavazott még rájuk néhány más ország is kevesebb pont kiosztásával. Portugália egy Andrej Babić dallal esett ki az elődöntőből. Bár honfitársa, a horvát Nina Badrić is elbukott, déli szomszédaink sem remekeltek, hiába van nekik is sok „barátja”. Magyarország összesen 52 pontot szerzett, ami 10. helyezést, vagyis továbbjutást ért.

A döntőben a híres Engelburt Humperdinck-et, és sokak kedvencét, Norvégia képviselőjét, Toojit is sikerül megelőznie a magyar csapatnak.

Engelbert „Quando, quando, quando” Humperdinck (ESC 2012) a De Toppers (ESC 2009) tavalyi teltházas koncertjén

Ezek a tények mind pozitív szempontok alapján lettek összegyűjtve. Miért ne lennénk pozitívak, hiszen 2007 után volt két sikertelen próbálkozásunk, tavaly és idén pedig a legjobbak között lehettünk.

A magyar közönség kezdi egyre jobban megérteni és megszokni, hogy hogyan működik az Eurovízió, és hogy mik a szabályok. Persze vannak olyanok is, akik élve a gyanúval megpróbálnak a magyar kódra szavazni (eurovíziós szinten többezer sms megy így kárba minden évben), viszont olyan élményt ad az embernek, amit talán csak sportesemény adhat meg. A verseny társaságban nézése adja meg az igazi hangulatát a műsornak. Idén az internetes újságok is színvonalasabban adtak hírt az Eurovízióról, szelektálták az előadókat különböző szempontok szerint, sőt a legnagyobb csúcs a velvet.hu összefoglalója, köszönjük, Bence!

Jövőre ismét A Dal lesz a magyar nemzeti döntő, amiben bérelt helye van a Compact Disco-nak, legalábbis az egyik tagjának. Zsűrinek lenni tudom hogy nehéz, nagy a felelősség is. A legnehezebb talán az, hogy a személyes szimpátiát ki tudja kapcsolni és csak arra gondoljon, hogy a nemzetközi versenyen vajon hogy szerepelne a produkció, mennyire tudná felkelteni a figyelmét a külföldi nézőknek a magyar dal. A lényeg azon van, hogy a dal és a látvány összhangja mennyire szórakoztató. Tapasztalatunk már van, küldtünk már lassú és középtempójú balladát, klubslágert, etnopopot, bluest, elektropopot is, csak popórap-et ne küldjünk. Előre is sok sikert kívánok!