Napi Eurovízió 2011: Olaszország

Tudósító: Szücs Zoltán
Forrás: eurovision.tv

Magyarország visszatérése mellett az idei verseny részvevőinek listáját tekintve az egyik legnagyobb szenzáció, hogy Olaszország ismét delegál versenyzőt a nagy múltú Eurovíziós Dalfesztiválra, Raphael Gualazzi személyében. Ő közvetlenül a francia Amaury Vassili után, 12-es sorszámmal fog színpadra lépni, alanyi jogon automatikusan
a szombati fináléban.

Gualazzi 1981-ben, november 11-én született Urbinóban, Rómától 290 km-re északra. Pesaro konzervatóriumában elsajátította a lehengerlő zongorajáték csínját-bínját, a kezdetekkor azonban csak klasszikus művekkel foglalkozott. Ezt a tudást mélyítette el később a jazz és a blues műfaj tanulmányozásával. Amellett, hogy kifogástalanul játszik hangszerén, karakteres énekhangjával is bármikor, bárhol megállja a helyét.

2005 óta számos – elsősorban jazzművészeknek szánt – fesztiválon vett részt, az olasz határon kívül is – például Franciaországban, ahol a legnevesebb művészek legjobb alkotásaiból összeállított kompozíciójára egy lemeztársaság is “lecsapott.” Meghívást kapott a “Jazz története és rejtélye” című projektre, ahol együtt dolgozott a szakma legelismertebb alakjaival, mint például: Michael Ray (Sun Ra Arkestra, Kool & The Gang), Steve Ferraris (Sun Ra Arkestra, Charlie Haden), Jamie McDonald, Nick Cassarino, Bob Gullotti és John McKenna. 2009 szeptemberében lemezszerződést írt alá.

Miután egyre nagyobb közönség irányította rá figyelmét, Raphael újabb rendezvények sztárvendége volt: szerepelt blues- és filmfesztiválon, egy milánói klubban lezajló előadása pedig hamarosan az iTunes listák élére repítette. Közben a “Reality And Fantasy” című szerzeménye is nagy népszerűséget szerzett, amit a számos letöltés bizonyít.

Ezután fellépett a Louvre-ban, majd az európai nagyközönség elé is visszatért egy párizsi klubban, melynek neve (A jazz temploma) sokat elárul. 2011 februárjában a Sanremo fesztiválon versenyzett “Madness of love” című számával, mely számos elismerést érdemelt ki, emellett egy, Robert De Niro nevével fémjelzett film betétdalaként is hallhattuk.

A dalról: egy hölgyhöz szól a szám, akinek szemében szerelmes csillogást vél felfedezni Raphael. Miközben az énekes kisebb utalásokat tesz afelé, hogy sejti, érte dobog a lány szive, biztatja őt: mutassa meg választottjának – legyen az ő, vagy valaki más, hogyan kell szeretni, mutasson könnyeket, kék eget, fényes világokat, ami pedig a legfontosabb: engedje ragyogni ezt a csodálatos életet!

10 Comments

Ez egy förtelem! Lehet hogy a 13 év miatt kijöttek a formájukból, de számomra ez a dal minősíthetetlen.
Moldovával verseng az utolsó helyért. 43/42-43

miért???
Szerintem van hangulata a dalnak, sajnos az utolsó 5-ben lesz benne, de ne legyen igazam. Ha működik majd a szimpátia szavazás, akkor akár top10 is lehet belőle.

Én eleinte úgy voltam vele, mint Zolecs, de mára már tisztára megkedveltem a dalt. Személyes kedvenc. 15-19/43 🙂 Remélem szép helyet ér el a döntőben, és jövőre végre kiküldik Nathaliét, vagy Modát 🙂

A dal maga nem rossz, de van két olyan pont ahol az énekes elkezd nyávogni mint egy macska, na az ott én kikapcsoltam… Nagyon drukkoltam az Olaszoknak hogy jót válasszanak, pontosabban Nathalie-t a Vivo Sospesa című dallal, de nem sikerült nekik jól dönteni. 43/37

Nem kedvelem a stílust, de azért egész jó kis dal. Az énekes hangja is tetszene, ha a refrén végén nem kukorékolna úgy, mint valami rekedt kakas. Ha azt a részt kihagyná, tök jó lenne az egész. Szerintem kb. a 15. hely körül fog végezni… (+/- 2 hely)

Nem az én stílusom, de sokadjára meghallgatva kellemes kis dal. Elsőre nekem se tetszett, főleg, hogy én nagyon a “Moda: Arriverát” küldtem volna. Most már azt mondom annyira nem is rossz ez az olasz dal. De tőlük jobbat vártam.

Comments are closed.