Szerző: Fuad Mustafić
Fordító: Szalma Róbert
Forrás: escserbia.com
Képen: Lejla A. Babović
A BHRT jelenleg erős kritikai támadásoknak van kitéve a bosnyák közéletben, ami annak köszönhető, hogy bejelentették a visszalépést a jövő évi Eurovíziós Dalversenyen való részvételtől.
– Mindenki előtt világos, hogy a gazdasági helyzet rendkívül nehéz, és hogy egyre több ember van, aki éhezik. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem lenne bölcs dolog részt venni a 2013-as malmői versenyen, helyette a pénzeszközeinket másra fogjuk költeni – mondta Lejla A. Babović, Az Eurovíziós Dalverseny Bosznia-Hercegovina jelenlegi delegációvezetője.
Lejla A. Babović ebben a beosztásában körülbelül fél éve tevékenykedik, és eddig az egyetlen dolog amit ebben az évben csinált az, hogy elutazott Bakuba és mosolygott a külföldi újságírókra. Az idei képviselő (Maja Sar) kiválasztása az előző delegációvezető, Dejan Kukrić feladata volt.
Pörgessük vissza egy kicsit Bosznia-Hercegovina szereplését ezen a versenyen.
A főnökasszony elfelejtette, vagy nem szeretné tudni, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdenie egyik elődjének Ismeta Dervoznak, aki ugyanebben a beosztásban dolgozott. A város, amelyet háború dúlt, nem volt áram, ivóvíz és étel sem, mégis elküldte képviselőit a nagybetűs Eurovízióra 1993, 1994 és 1995-ben is. Az akkori előadók menekültek a hegyekből leselkedő mesterlövészek elöl, hogy a szabad Európában hallják azt, hogy Szarajevóban még nem felejtettek el énekelni!
A főnökasszony elfelejtette, hogy az Eurovíziós Dalverseny történetében a leghosszabb tapsot 1994-ben Dublinban a Bosznia-Hercegovinát képviselő Dejan és Alma kapták, mert élve érkeztek meg az Eurovízió színpadára, ahol abban a pillanatban több elektromos energia volt, mint egész Szarajevóban. Nem az eredmény volt a lényeg, meg nem is törököktől kapott 12 pont, hanem az a kiáltás, ami egy olyan országból jött, ahol embereket öltek meg csak azért, mert más volt a nevük. Miért lenne kiemelten fontos számunkra most az eredmény?
A főnökasszony elfelejtette azt is, hogy Bosznia-Hercegovina azon kevés országok közé tartozik, akik az elődöntők bevezetése, azaz 2004 óta minden évben elérte, hogy bejusson a döntőbe. Ez a sikersorozat most úgy tűnik, hogy Malmőben nem fog folytatódni.
BHRT bejelentését követően az RTRS jelentkezett és javasolta, hogy szívesen küldik az Alexandria nevű együttest a 2013-as Eurovíziós Dalversenyre. A TV HAYAT pénzügyi segítséget kínált, míg a FACE TV felkínálta, hogy a dal kiválasztásával járó produkciós műsorok teljes költséget állja. – Készek vagyunk megszervezni egy nagyszabású műsort a ZETRA Olimpiai stadionban vagy a SKENDERKLIJA sport és kulturális központban (mind a két létesítmény 15ezer fő befogadására alkalmas), ahol 15-20 előadó versengene a Malmőbe való kijutásért – mondta Senad Hadžifejzović , aki 1999-ben és 2003-ban volt Bosznia-Hercegovina delegációjának a tagja.
FACE TV kész kifizetni 50.000KM (kb. 7.325.000.-FT) összeget. Ennyibe kerülne ugyanis Bosznia-Hercegovinának a nevezési díja.
A pénzügyi támogatásokat, melyet más független TV társaságok is felkínáltak, a BHRT elutasította, és itt visszaértünk a történet elejére:”… egyre több ember van, aki éhezik…”
Egyértelmű, hogy Lejla A. Babović és a BHRT a visszalépést olyan indoklással magyarázza, aminek semmi köze a valósághoz, mert ha kicsit is akarnának képviselőt küldeni Malmőbe, akkor a döntést nem egy nappal a jelentkezési határidő előtt hozták volna meg. Pénzbeli segítséget nyilvánosan nem kértek, amikor viszont kaptak volna, azt határozottan visszautasították.
Bosznia-Hercegovina a legjobb eredményét, 3. helyet 2006-ban Hari Mata Hari érte el Lejla című dalával, melynek szerzője Željko Joksimović (ESC2004,2012, házigazda 2008).
Így, 18 év után Bosznia-Hercegovina polgárainak sajnálatára, valamint a nagy nyilvánosság, a diaszpóra és a rajongók sajnálatára Malmőben nem fogjuk látni annak az országnak a képviselőjét ahol olyan emberek élnek, akik éheznek!
VISSZATEKINTÉS:
Bosznia és Hercegovina, mint önálló ország az Eurovízión 1993-ban jelent meg először. Az első képviselője Muhamed Fazlagić „Fazla” volt, aki ugyan ebben az évben előválogatón vett részt Ljubljanában, ahol Szlovénia, Horvátország, Észtország, Magyarország (Szulák Andrea – Árva Reggel), Románia és Szlovákia versengtek, hogy belépőjüket megkaphassák a showműsorba , melyet 1993-ban az írországi Millstreetben tartottak. Fazla a Szlovén 1xBand és a Horvát PUT együttesekkel együtt kapott zöld utat és énekelhette el saját dalát melynek címe „Sva bol svijeta” (A világ összes fájdalma).
A szerző anyanyelv és irodalom professzor, nagy Eurovízió és Melodifestivalen rajongó.
Köszönjük az escserbia.com hozzájárulását a fordítás létrejöttéhez!
Kissé elszomorít amit itt olvasok! Annyi segítség érkezett, és nem fogadják el?! Konkrétan alig maradt volna valami gondjuk az esc-el kapcsolatban… és mégsem! Eléggé idegesítő egy nőszemély ez az új delegációvezető!
Ilyen összefogást itthon én el sem bírnék képzelni! Pedig tényleg példaértékű lehetne!
Ja, az első mondatokra visszatérve:
Jönnek itt az éhezőkkel, hogy nem szép dolog, tattaratta… Most hogy nem vesznek részt az esc-en, jobb lesz valakinek? Azt a pénzt amit megspóroltak az induláson, mennek családról családra, és szétosztják? vagy konkrétan miben lesz jobb most így a sokat emlegetett éhezőknek?
A cikkről:
Én nagyon köszönöm ezt a fordítást! 🙂
Hosszú idő óta ez az egyik legjobb cikk amit olvastam! Nagyon sok plusz információt tudtam meg belőle!
Nagyon sajnálom, hogy egyik kedvenc országom nem indul. 🙁
Az 1994-es Eurovízióra már nem igazán emlékszem, régen volt, meg még gyerek voltam. De valami rémlik, hogy a kommentátor mondta, hogy háború van Boszniában, de mégis indulnak. Példát vehetnének az akkori tévévezetéstől, csoda volt, hogy eljutottak a döntőbe.
Nagyon jó cikk, Robek! Nem a tartalma a jó, hanem ahogy leírja a helyzetet. Vajon főnökasszony olvasta?
És mi állhat a háttérben? Mert a politika („körbeszavazások…”) kedveztek nekik mindig…
Én Boszniát nem nagyon kedveltem.Mindig szinte mindig jobb helyezést értek el, mint mi.Pedig jobbak voltunk.