Mindent addig csinálok, ameddig jól esik

Szerző: Szalma Róbert

Tatár Csilla neve sokaknak ismerős lehet, hiszen napi szinten láthatjuk a képernyőn. Nem csak a képernyőn, hanem a hétköznapokban is elegánsan jelenik meg. Rövid szőke haja szinte már a védjegyévé vált. Az elmúlt négy szombaton egy egészen más szerepkörben láthattuk, mint amit eddig megszokhattunk tőle. Az MTVA Eurovíziós dalválasztó showjának, a DAL2015-nek a műsorvezetőjeként mutatkozott be, valljuk be sikeresen.

Szalma Róbert: A minap mentem dolgozni és az újságosnál arra lettem figyelmes, hogy az egyik újság címlapján Tatár Csillát látom, meg a másikon is meg az ötödiken is. Sokan kérnek tőled interjút? Milyen érzés a mikrofon másik oldalán lenni?

Tatár Csilla: Igen? Én észre sem vettem. Ez most egy ilyen időszak. Tudni kell helyén kezelni ezeket a dolgokat, főleg amikor van egy olyan műsor, amelyik nagyobb figyelmet kap. Az esetemben most ez kicsit másként alakul, mert munkahelyet váltottam, plusz a magánéletemmel is foglalkozik a sajtó. Nem szabad félreérteni és tudom, hogy ez nemsokára lecseng és elmúlik. A DAL után majd biztos lesz más érdekes személy, akivel majd foglalkozik a sajtó, de ezzel nincs is probléma ez így természetes. 2008 óta vezettem élő reggeli műsort és már akkor is voltak megkeresések, tehát nem új keletű számomra a mikrofon másik oldalán állni és válaszolni a feltett kérdésekre.

SzR: Az MTVA Ma Reggel című műsorában elhangzott, hogy egy álmod valósul meg azzal, hogy A DAL műsorvezetője lehetsz.

TCs: Azért ez nem ilyen egyszerűen történt. Amikor 18 évesen ezt a szakmát elkezdtem, akkor fejben végigvezettem, hogy honnan hová szeretnék eljutni. Az álmaim között szerepelt egy nagyszabású műsor vezetése is. Onnantól kezdve, hogy a Megasztár háttérműsorának a háziasszonya lehettem, tudtam, hogy egyszer én is a színpadon fogok állni. Viszont azt is hozzá kell tennem, hogy soha nem szerettem volna lépcsőfokokat átugrani, nem szerettem volna pusztán csak azért érvényesülni, mert a kamera szereti az arcomat, hanem szerettem volna előbb megtanulni a szakmát, megtapasztalni a háttérben folyó előkészítő folyamatokat is. Nem elég kiállni egy show műsor színpadára, hanem tudni kell, hogy hogyan épül fel a részleteiből. Egy műsorvezetőnek fontos tudnia, hogy mit csinál a háttérben a szerkesztő, a riporter, vagy akár a vágó, ha ezek a tapasztalatok megvannak, csak akkor lehet biztonságosan kiállni.

SzR: Akik eddig látták az interjúidat, műsoraidat azok most ugyanazt a Csillát fogják látni, vagy egy egészen más, új oldaladról fognak megismerni?

TCs: Azt tudni kell, hogy nem mindig a bemelegített, bevilágított stúdióból jelentkeztem, hanem helyszíni tudósítóként is dolgoztam, ami valljuk be egy sokkal nagyobb terep, mint egy színpad. A terepen nincsenek falak, nincsenek korlátok, határok. Nem mindig olyan műfajban vagy témában készítettem interjúkat melyek számomra könnyedek lettek volna, ezért ezek voltak a kiképzés igazi mérföldkövei.

SzR: Mekkora kihívásnak érzed azt, hogy hétről hétre ki kell állni és egyedül kell levezetni egy többórás műsort?

TCs: No, ez egy szép kihívás. Amikor a műsor elején a Leventével együtt bejövünk az rögtön megalapozza a biztonságot. Nagyon kedvelem a Leventét, meg van köztünk a kémia, és jó, hogy az első három percben megalapozzuk a műsor ritmusát. Ugyanakkor rendkívül feszes a tempó. Nincs reklámszünet, 120 perc tömény zene és szórakozás, szórakoztatás, ahol nem feltétlenül a műsorvezetők párbeszédére kell tenni a hangsúlyt. Ez esetben a legfontosabbak a dalok és zsűri véleménye, ők ennek az estének a főszereplői.

Sz.R.: Az első főpróbán úgy láttam, mint ha a színpadon mutatkoztatok volna be egymásnak az egyik énekesnővel.

T.Cs.:A harminc előadó, illetve a harminc dal az ahhoz kicsit sok, hogy mindegyikőjüket személyesen is ismerjem. A megasztár révén többeket ismerek, de voltak olyanok, mint például Bogi, akivel a főpróbán, a színpadon találkoztam elsőször.

SzR: Hogyan készülsz a műsorra?

TCs: Az első és legfontosabb, hogy az adott műsorban szereplő dalokat végighallgatom, majd a főpróbán már benyomásom alakul ki az előadók lelki világáról, hangulatáról. A szombat esti élő showban nagyon fontos, hogy kihez hogyan szólok, és a próbán szerzett tapasztalatok segítenek ilyenkor. Csütörtökön este szoktam megkapni a szombati műsor forgatókönyvét, aminek alapján még utána olvasok a fellépőknek. A szombati nap az a legerősebb, mert 11-kor kezdődik a főpróba, aminek délután 5 óra körül van vége. Ekkor megyek be a sminkszobába, hogy megcsinálják a hajamat, a sminkemet majd átöltözök, és innentől kezdve felgyorsulnak a történések.

SzR: Az Eurovíziót mennyire követted? Van-e, vagy vannak-e dalok, amelyekre felfigyeltél, kedvenceddé váltak?

TCs: Az elmúlt néhány évben megnéztem. Kedvenceket viszont nem szoktam választani, mert úgy érzem, hogy korlátok közé szorítom magam azzal, hogy egy valakit kiválasztok. A győztesek, illetve a győztes, dalok azok megmaradnak a fülemben. Természetesen hazai vonatkozású dalok, mint például az András dala, vagy ByeAlex Kedvesem című dala sokkal markánsabban élnek bennem. Amikor időm engedi, akkor minél több zenés show műsort megnézek. Bele-bele néztem az X-Faktorba, a Rising Starba, hiszen mint műsorkészítő fontosnak tartom, hogy tisztában legyek azzal, hogy mit csinálnak a kollégáim.

SzR: Február 28-án lesz A DAL 2015 döntője, milyen feladatok várnak rád utána?

TCS: Annyit árulhatok el, hogy vannak beszélgetések, tervek, de konkrétumokat még nem mondhatok. Amint vége van a DALnak, akkor lesz időm a további tervekre, feladatokra koncentrálni.

SzR: 2014-ben Az év legfittebb műsorvezetője díjat kaptad meg! Hogyan tartod magad ilyen jó formában?

TCs: Igazából nincs semmi különös trükkje, mert én szeretek mozogni, egyszerűen igényem van a mozgásra. Soha nem figyelem a kalóriákat, annak ellenére, hogy hízásra hajlamos típus vagyok. Nem figyelem a kilométert, hogy mennyit futottam, mindent addig csinálok, ameddig jól esik.