Tudósító: Klész Imre
Forrás: eurovision.tv
Please explain the Rhythm, vagyis PeR. Magyarul kérlek magyarázd meg a ritmust. A három betű által fémjelezett duó háromszor is indult a lett nemzeti döntőben: 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben. Edmunds és Ralph duója 2007 óta már bejárta a legnagyobb lettn TV show-k mindegyikét, most az Eurovízió második elődöntőjének megnyitása lesz a szerepük.
Sok fesztivál közönsége láthatta a színpadon a PeR-t. 2009-ben a Baltic Beach Party-n és a Positivus-on, 2010-ben a New Wawe fesztiválon is felléptek, de ezen a nyáron az észt Reiu Rock fesztiválra is meghívták őket.
A PeR vokális beatbox együttes, többször léptek fel a Dub FX koncertjein előzenekarként. A zenei kritikusok, bloggerek és rajongók elismerően csettintettek amiatt, hogy mennyi energiával tudja feltölteni a zenéjük a közönséget.
A 2011-es év nemzetközi sikert hozott, a „Go Get Up” című daluk nemcsak Lettországban lett siker, de a dán Chart Base 100-as listáján egészen a 2. helyig jutottak. Ez a független zenei slágerlista díjátadókat is szervez, a legjobb új előadó és a legjobb európai alternatív videó kategóriát meg is nyerték. 2012-ben kiadott albumuk az év albuma lett Lettországban.
A PeR formációnak három fő célja van. Először bejutni a nagy döntőbe. Másodszor megnyerni a 2013-as Eurovíziót. Harmadszor, remélhetőleg megismerik őket más producerek és zenészek is, akik segítenék a PeR előrehaladását és fellépési lehetőségeket szereznének más országokban is. – Csodás lenne ha kapnánk néhány szerződést Svédországban.
A lett selejtezők során Ralph 38 fokos lázzal kellett hogy fellépjen, bár ez nem okozott neki nagy problémát, sőt sokan észre sem vették hogy beteg. – Ez a zene csodája – a színpadon nem számít már hogy mi történt veled korábban, egy teljesen más személlyé formálódsz át. Egyszerűen magad mögé kell utasítani a problémáidat mert ez senkit sem érdekel.
Mit jelent a PeR számára az Eurovízió?
– Azt gondoljuk az Eurovízióról hogy évről évre egyre giccsesebb. Ahogy teltek az évek, néhány dolog megváltozott, de a legnagyobb problémák ugyanazok maradtak: a dalok az Eurovízió előtt pár héttel készülnek, „egyszer az életemben” típusú projektek jönnek létre a versenyre, sok szavazat begyűjtésének reményében. Nem azért vagyok az Eurovízió rajongója, amivé most vált, hanem azért, amivé válhatna.
Az Eurovízióra nem egy dalversenyként gondolunk, hanem egy lehetőségre, amit pont olyan művészeknek találtak ki mint mi magunk, akik saját anyagból dolgoznak, és mondanivalót közvetítenek. Ezért a dalunkat nem írtuk speciálisan az Eurovízióra, ez csak egy dal az első albumunkról. Amikor kezdődik a verseny a tévében, a szavazóknak nem azon kellene gondolkodnia hogy ‘Ez Eurovízióra való?’, hanem azon, hogy ‘Ez jó zene?’
Egyszer meg lehet hallgatni 😀
Végülis engem nem irritál ez a dal, de tipikusan az a felejtős kategória. Ők azok akiket a legbiztosabb kiesőnek mondanék, talán még az utolsó helyet is meg merem kockáztatni.
Nálam: 39/36
Ááá, már értem, szóval giccsesnek tartják az EV-t, ezért hoztak olyan dalt, ami annyira gyenge, hogy még a giccs kategóriát sem üti meg. „Megnyerni az Eurovíziót” 😀 Nem csak a daluk rossz, még hülyék is?! 🙂
Nekem aztán jöhettek a Cascadával, vagy a dán-kelta dallal, nekem a Here ve go sokkal jobban tetszik 🙂 Az előszavazásunkon is szép pontszámokat adtam nekik! Hajrá!
Nem jövök Cascadával, sem a dánokkal, inkább az örményekkel, Izlanddal, és lesütött szemmel Ukrajnával 🙂 A Here we go talán még elment volna szódával a 90-es években.
Az általad említett országok dalai mitől modernebbek? Dánia, Örményország és még Izland is? Igazából a válaszom nem neked szólt, hanem általában véve azoknak, akik Dániát sztárolják, de mivel lehülyézted őket, ezért ment a válasz neked. Ki indul úgy neki az Eurovíziónak hogy nem akarja megnyerni?
Miért? Nem giccses? Attól, hogy rajongók vagyunk, még lehetnénk objektívek. Nekem nagyon rokonszenves volt a nyilatkozatnak ez a része, én is pont ezt gondolom a versenyről. „Nem azért vagyok az Eurovízió rajongója, amivé most vált, hanem azért, amivé válhatna.” Magam sem tudnám pontosabban kifejezni.
Persze, hogy giccses, de ezt ők olyan formában nyilatkozták le, mintha ők valami hű de eredeti dologgal jönnének elő. Ők milyennek szeretnék az Eurovíziót? Olyannak, ahol egy ilyen dal tarol? „Amivé válhatna” – ez némileg magasztosabbnak hangzik egy ilyen volumenű nótácskánál. Ha pedig győzelemről beszélnek, az ő részükről sem ártana némi objektivitás, ezért a hülyézés, remélem nem haragszanak meg. 🙂 „Ki indul úgy neki az Eurovíziónak hogy nem akarja megnyerni?” Visszakérdezek, ki nem mosolyogta meg azt a mondatot a daluk ismeretében, hogy céljuk „megnyerni a 2013-as Eurovíziót”? Szerintem ez kissé túlmutat az egészséges önbizalmon. Imre, szeretheted a dalt, de feltételeszem, hogy Te sem tennél nagyobb összeget a győzelmükre. 🙂
(A legjobb bemondásuk, aszongya: „a dalok az Eurovízió előtt pár héttel készülnek” – miért, ezt talán évekig komponálták? 😀 vicc… Az a gond, hogy minden amit mondanak, olyan szinten nincs összhangban azzal, amit hoznak, mintha összekeverték volna a nyilatkozatukat mondjuk Anoukéval, aki történetesen már hoz valami érdekfeszítőt is.)
Egyébként nekem nem fontos, hogy egy dal modern legyen, tőlem hajazhat a 90-es évekre, ha jó. Talán valamelyik Chumbawamba dal hígított verziójaként hatott, ezért jöttem a 90-es évekkel.
Zsolti, ne felejtsd el hogy ők is rajongók annyi differenciával, hogy ők indulni is fognak idén a versenyen. Azt hogy milyen formában nyilatkozták le a giccs témáját, az a te félreértelmezésed szerintem, mert nem kedveled őket. A rajongók borzasztó objektívek szoktak lenni az ilyen előszavazásokon is, ugye? Amikor rajongói találkozón vagyunk és újra szavazunk az aktuális év dalairól, akkor mindig jókat röhögünk a másik ízlésficamán, de egyáltalán nem bántódik meg senki, mert mindenki az érzelmei alapján szavaz és nem valamiféle objektív alapon. Nem is az a lényeg hogy ki mennyire objektív szerintem. Nem tudom hogy mennyire vagy képben a PeR vagy Anouk életpályájával, de ennyire lesajnálni őket szerintem nagyon méltatlan. A többi lett nemzeti döntős résztvevőről nem is beszélve. Egy versenyt már megnyertek, idén (ebben a szezonban) a letteknél ők lettek a legjobbak 🙂 Miért tennék nagyobb összeget a győzelmükre? Nem is értem a kérdést. Csak olyan dalt szerethetek ami nyerni is fog vagy mások annak vélnek? Milyen más inspiráció kell szerinted egy versenyzőnek ahhoz, hogy kihozza magából a maximumot?
Sok mindenben igazad van, nehéz az érveiddel vitába szállni. Csak egy kicsit úgy érzem, haragszol rájuk és mintha eleve rosszindulattal állnál hozzájuk. (Ez kicsit erős kifejezés, még nem találtam meg az árnyalatnyival megengedőbbet.) Nálam a daluk sehol sincs, de a nyilatkozatuk alapján továbbra is bírják rokonszemvemet. Lehet, hogy a zenéjük nem az én ízlésem szerint való, de nagyon tetszik az „elhivatottságuk”. Hogy hisznek a zenéjükben. Hogy azt gondolják róla, hogy az ő életérzésüket, zenei értékrendjüket ez fejezi ki tökéletesen és hogy ez valami progresszív, előre vivő, új út keresős cucc. (Légy szíves, ne kezdd el bebizonyítani, hány hasonló született már a világ zenei életében. Eurovízión kívül nem hogy félművelt, de teljesen műveletlen vagyok.)
„Ők milyennek szeretnék az Eurovíziót? Olyannak, ahol egy ilyen dal tarol?” Igen, ez jó kérdés. De ezt csak mi, kívül állók tehetjük fel, mert hozzájuk képest objetívebbek vagyunk a megítélésükben. Ők nyilván a mezőny egyik legjobb dalának tartják, mert ez az ő zenéjük, az ő jó zenéről vallott elveiket foglalja össze és mivel megnyerték a nemzeti döntőjüket, már megerősítést is kaptak.
Nem tudhatom egész pontosan, hogy ők milyennek szeretnék az eurovíziót, én olyannak, amiben helye van minden műfajnak, a kísérletezésnek, a nemzeti sajátosságoknak. Ehelyett most azt látom, hogy létjogosultsága csak a biztos sikerre pedálozó mainstraimnek, a korábbi év sikerének agyatlan másolásának, a zenét, az énekhangot, az előadói személyiséget pótolandó, aligruhás egynyári sztárocskáknak van.
(Egyébként ismerem ezt az érzést: néha bizonyos zenéktől és előadói megnyilvánulásoktól gyilkos düh ébred bennem.)
A dalt én sem szeretem, be kell vallanom, az idei mezőnyből az egyetlen, amit egyszer sem tudtam végighallgatni, annyira irritál az énekesfiú, viszont a fent közölt nyilatkozat nagyon szimpatikussá tette nekem a csapatot (a dal megítélésén ez nyilván nem változtat, de a csapatén sokat is). Valóban kérdés, hogy kinek mi lenne az ideális Eurovízió? Az én elképzelésem valahol Erzsi „álma” környékén rajzolódik ki: műfajok sokasága, ahol a hang nem szorul háttérbe a színpadi show-val szemben. Jelzem, a jó hang nem azt jelenti, hogy képes 10 oktávot kiénekelni! Lehet, hogy összesen csak egy oktáv kiéneklésére képes az énekes, de azt tisztán és/vagy olyan hangszínen, ami párját ritkító. Nekem ez lenne az ideális Eurovízió.
Halkan szúrom közbe, hogy szerintem akár az ideális Eurovízió szimbóluma is lehetne ez a csapat, hiszen a komplexusmentes örömzene pont azt emeli ki, a kontinens ,,összehozása” az egyik cél egy hatalmas, közös buli/koncert erejéig. Nem?
Egyébként én sem teljesen értek egyet a fiúkkal, nem lesz évről évre giccsesebb, egyszerűen baromira az, de én épphogy inkább egy megtorpanást látok ilyen téren. Persze, nem tudjuk, hogy mit hoznak majd májusban a delegációk, és idén sem fogjuk megúszni fölösleges hivalkodás nélkül (a moldáv nő ruhája, a finn produkció úgy egészében – bár ott legalább van egy koncepció, vagy az az óriás, amiről Zlata nyilatkozott, stb.), de hiszem, hogy a hállelújázó tündérkeresztanya, a YS kalitkája és a 3+2 lepkeszárnyai ezután maximum rémálmaiban okoznak sokkhatást. Ezeket kínos színpadra vinni, kínos nézni, valami jó ízlésű ember dolgozhatna minden köztévénél… Legalább egy.
Persze fontos a látvány, és a Loreen-féle színvonalas, eredetiséget sem nélkülöző megvalósításoknak kifejezetten örülnék. (Szigorúan hó nélkül… A Besenyő családban láttam utoljára beltéri csapadékot, szerintem a Euphoria markánsságából is levett egy lapáttal.) Szeretem, ha van alapelgondolás, ami köré esztétikai élményt nyújtó, netán elgondolkodtató, hitvalló, figyelembilincselő körítés dukál. Lásd Oroszország 2009. Egyébként roppant büszke vagyok Alexre, őt is ebbe a kategóriába tudom sorolni.
Hihetetlen, mennyire másként csapódik le ez a nyilatkozat bennünk. 🙂 Én továbbra is tartom magam ahhoz, hogy lehet szeretni a dalt (naná, hogy), de elfogultan sem lehet azt állítani róla, hogy sokkal több egy egyszerű dalnál, és hogy magasan kiemelkedik a mezőnyből (említettem, hogy lesütött szemmel kedvelem a Gravity-t? – azaz szeretem, de átlátok a csili-vili hangszerelésen), innentől kezdve pedig számomra egyszerűen nem hiteles az, ami elhangzik tőlük. Ehhez nem elég egy nemzeti döntős győzelem (sőt önmagában egy Eurovíziós győzelem sem lenne elég). Sarkítva a dolgot, olyan ez, mintha Dopeman valamelyik hakniján, két átkáromkodott szám között kritizálni kezdené az Állami Operaház aktuális programját. Ki tudja, lehet hogy titokban operarajongó, és talán jó meglátásai is lennének, de a kontextus miatt páran felhúznák a szemöldöküket. Szóval tényleg inkább a meglepettség szólt belőlem, nem a rosszindulat (kezem a szívemen, önvizsgálatot tartottam 🙂 ). Egyékbént nem sajnáltam le Anoukot, ellenpéldaként említettem, és szó nincs arról, hogy csak a befutónak várt dalokat lehet szeretni (örülök, ha Örményország még becsúszik a döntőbe 🙂 ).
Erzsi vágyait én is osztom, szinte minden évben drukkoltam olyan dalnak, ami kilógott a sorból, és az előrejelzések halálra ítélték, többnyire sajnos hiába.
Igen, ez az érdekes, hogy miközben a dalt senki nem védi meg, vagyis senkinek sem a szíve csücske, addig a nyilatkozatukról folyik a vita. A zenéjüket egyértelműen ítéljük meg (futottak még), a véleményükről van aki azt gondolja, nagyon rokonszenves, valaki meg azt, hogy „savanyú a szőlő”.
Szerintem a Gravity miatt nem kell szégyenkezni, a mezőny egyik legjobb dala. És lehet, hogy a „csili-vili” hangszerelés dobja meg olyan nagyon. (Na jó, azért énekelni is tud a nő, vagyis nem a semmit tupírozzák.)
Na, akkor én egy kicsit „lesajnálom” Anoukot: arról a dalról TUDOM, hogy az egy jó dal. De akkor is unom. És csak azért nem léptetem tovább a lejátszóban, mert 25. meghallgatásra is meglep, hogy a nőnek pont olyan hangja van, mint Joan Baez-nek. (Ha valaki még emlékszik erre a névre …)Most akkor ez milyen dícséret? Azért emlékszem rá, mert pont olyan, mint valaki más.
Nyitásnak pont jó, még szerencse hogy San Marino követi őket, így tlán még nem kapcsolnak el olyan sokan. Giccsről beszélnek??? Hát ez a produkció mi?
Ismét egy olyan szám a lettektől, amivel az utolsó helyek egyikére esélyesek is lesznek. Kezdem azt hinni, hogy direkt küldenek minden évben esélytelen dalokat a versenyre, na kb. pont ennyit is ér a dal, nem is ecsetelgetem tovább.
Nálam: 15/17
Tippem: 16/17
„… a legnagyobb problémák ugyanazok maradtak: a dalok az Eurovízió előtt pár héttel készülnek, “egyszer az életemben” típusú projektek jönnek létre a versenyre, sok szavazat begyűjtésének reményében.”
és az ő daluk pontosan ilyen
„ez csak egy dal az első albumunkról”
A lettek nagyon régóta jutottak már a döntőbe. Az előző évek mindegyikében kedveltem a dalaikat,habár akkor is és most is kevésnek találom a továbblépéshez.
Tavaly nagyon szurkoltam nekik, de az idei daluk valami borzalom! A színpadi produkciót inkább nem említem. Igazából nem nagyon tudok ezzel a dallal mit kezdeni. Hallgatható, ha nagyon szeretném, de ez a dal kb annyiról szól, hogy na akkor írjunk valamit, ha már nincs jobb dolgunk.
nem veszélyes, tény hogy vannak sokkal jobbak, de rosszabbak is. Nálam középmezőny
Hajrá Lettország én szurkolok nekik!
Őh, azért a lettek és a litvánok (szeretem néha egy kalap alá venni) csak próbálják felfenni az európai stílust, és ez sajnos az utóbbi években igazán nem mutatott nagy sikereket, főleg Lettország.
Amúgy, nem rossz amit csinálnak, csak valahogy mindig érdekesek számomra. Nem tudom, hogy ti hogy érzitek ezt.
Egyedül az „indokolatlan dubsteppet” jegyezném meg negatívumként, de a refrén fülbemászó. 🙂
Nálam:28.
Nem rossz, de biztos kieső. Nálam 30 körül mozog.
TIPP: ELŐDÖNTŐ 14-17.
Én tovább juttatnám a döntőbe, a tavalyi lett dal pedig azóta is az egyik kedvencem, nem is értettem, hogy mi nem tetszett benne annyira a „népnek”, hogy rengeteg negatív vélemény volt róla itt a fórumon, szerintem zsírkirályságos kis szám. Ez is méltatlanul van lehúzva, sokkal gyengébb dalok is vannak az idei mezőnyben. Varázsszó: Szerintem.
A tavalyit én is nagyon szerettem, attól mindig „Baku-hangulatom” lesz! 😀
„A megszokott látvány lesz a Wikipédia térképén idén is: Lettország vörös színben fog pompázni.” A lett nemzeti döntőből az I Need a Hero volt a legjobb dal, azzal még be is mentek volna a döntőbe, de ezzel nem. A legjobb daluk eddig szerintem Anmary tavalyi dala, a Beautiful Song volt.
Amúgy tudtátok, hogy Ralfs Eilands (a videóban az ezüst ruhában) a lett pontbejelentő volt a 2010-es Junioron?
Nem olvastam el az összes hozzászólást,de az csak nekem tűnt fel,hogy mindenhol Litvánia van írva?vagy direkt?
ahh, Budapest-Bukarest, vagy Belgrád-Bulgária szindróma. javítottam 🙂
Lettország a jelen évtizedben 3szor vett részt az ideit nem számítva, és háromszor tettek le olyan számot az asztalra, ami nem hogy a továbbjutást, de akár egy TOP 15-ös helyezést is bőven megért volna (nálam tavaly pl. ők nyertek). Aisha, Musiqq, Anmary … én maximálisan megértem, ha a letteknek keserű szájízük van, több mint méltatlan a számaikhoz képest az elért eredményeik (Aisha utolsó ? Anmary utolsó a zsűri listáján ?) szerintem kellett nekik egy közepesnél is sokkal közepesebb szám, ami majd ürügy lehet a jövő évi visszalépésre (de ha mégsem, szerintem már akkor is nagyon érik a dolog). ha jól emlékszem, ők idén a szokottnál többet hezitáltak az induláson. a számról meg annyit, hogy nagyon ódivatú, semmilyen nóta ez szerintem, első helyről indulva pedig 100%, hogy megint nem maradnak sokáig az ESC színhelyén. szeretném őket a döntőben látni (régóta rászolgálnának), de ha nem muszáj akkor idén ne.